Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az idegen államok lobogóinak és címereinek büntetőjogi védelme

D? SZONDY VIKTOR. csak azért maradtak volna ki az 1878. évi V. tcikk keretéből, mivel a magyar törvényhozás elvi alapon ellenezte volna az olyan irányú rendelkezések felvételét, mint amelyek az 1871-i németbirodalmi büntetőtörvénykönyv Második Részének negyedik fejezetében «Feindliche Handlungen gegen befreundete Staaten» cím alatt és az olasz Codice Penale Második Rész 1. címének III. fejezetében «Dei delitti contro gli Stati estért e i loro capi rappresentanti» cím alatt foglaltatnak és amelyek az idegen államokkal való barátságos viszony megőrzésének biztosítása céljából büntetni rendelnek bizonyos olyan bűncselekményeket is, amelyek idegen állami érdekek megsértését foglalják magukban. Az 1878 : V. tcikk törvényjavaslatának miniszteri indokolásában a következőket olvassuk: «A negyedik fejezetnek a nemzetközi jogot sértő azon cselekmények meghatározását és megbüntetését kellene tartalmaznia, melyeknek elkövetését a polgárosult államok részint általános erkölcsi szempontoknál fogva, részint azon veszélyek miatt, melyek a megsértett nemzet részéről alkalmazandó represszáliák tekintetéből büntetés terhe alatt tiltják. Ezen cselekményekről javaslatunk nem intézkedik. A mellőzés oka az, mert állami helyzetünk, mejyben Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokkal vagyunk, amely helyzetnek sarktétele, hogy Magyarország ezekkel együtt képez külön államot: szükségessé teszi, hogy a nemzetközi viszonyra vonatkozó törvények egy- és ugyanazon állami cselekvés, ugyanazon törvényhozás emanatiói legyenek. Minthogy pedig Horvátés Szlavonországok büntetőtörvénykönyveik megalkotására az 1868 : XXXIII. tcikk szerint saját törvényhozási joggal bírnak ez okból, ha a nemzetközi jogot sértő cselekmények csupán kriminalisztikai s nem egyszersmind, sőt mindenekelőtt objektumaik szerint vétetnek szemügyre, ez esetben Horvát- és Szlavonországok saját büntetőtörvénykönyveikben a miénktől eltérő vagy a mienkkel ellentétes határozványokat vehetnek fel vagy az idevonatkozó büntetendő cselekményeket egészen kihagyhatnák büntetőtörvényeikből") «Indokolt tehát és szükséges, sőt elengedhetetlen, hogy ezen lényegesen nemzetközi törvények iránt ne külön büntetőtörvények határozzanak, hanem hogy ezekről a nemzetközi viszonyokra vonatkozó törvények meghozatalára jogosított közös törvényhozás közös törvény által rendelkezzék*) (Indokolás II. kötet 34—3;$'.) Az Indokolás szerint tervezett közös törvény azonban Horvát-Szlavonországoknak 40 év múlva bekövetkezett elszakadásáig nem jött létre. A nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásának függőben hagyása az osztrák-magyar monarchia