Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 9-10. szám - Az idegen államok lobogóinak és címereinek büntetőjogi védelme
388 DF SZONDY VIKTOR. mány kívánatára van helye.» Az új olasz büntetőtörvénykönyv ^03. cikke «Ofiesa alla bandiera o ad altro embléma di uno Stato estero» (Külföldi állam zászlajának vagy más jelvényének a megsértése) cím alatt a következő rendelkezést tartalmazza: Aki valamely idegen állam hivatalos lobogóját vagy más jelvényét nyilvános helyen vagy a közönségnek hozzáférhető vagy a nyilvánosságnak egyébként kitett helyen megvető elbánásban részesíti, amennyiben azok használata az olasz állam belső jogszabályainak megfelelő módon történt, hat hónaptól három évig terjedhető fogházzal büntetendő. A 304. cikk szerint a 303-ik cikk rendelkezései csak abban az esetben nyernek alkalmazást, amennyiben az idegen törvény az olasz lobogónak hasonló büntetőjogi védelmet biztosít. c) Az 1926. évi új török büntetőtörvénykönyv 165. cikke a következő rendelkezést tartalmazza : «Aki valamely barátságos államnak hivatalosan kitűzött lobogóját vagy más jelvényét eltávolítja, elpusztítja, letépi vagy más módon meggyalázza, három hónaptól egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.*) d) Az 1929. évi új spanyol büntetőtörvénykönyv 241. cikke a következőleg hangzik: «Az, aki sértő szándékkal valamely külállamnak a zászlaját, lobogóját vagy címerét vagy más nemzeti jelvényét nyilvános helyen letépi vagy meggyalázza, két hónap és egy naptól egy évig terjedhető börtönnel büntetendő". «Ha a cselekményt tüntetés vagy csoportosulás alkalmával követték el, amidőn annak közvetlen tettesét megállapítani nem lehet, azok a személyek, akikről megállapítást nyert, hogy a közrend megzavarásának a kezdeményezői voltak, az erre a cselekményre megállapított büntetésen felül a megelőző bekezdésben meghatározott büntetéssel büntetendők.)) e) A svájci jog nem tartalmaz külön rendelkezést az idegen lobogó és címer védelmére, de az idegen felségjelvények bántalmazása kimerítheti a Bundesstrafrecht 42-ik cikkében körülírt bűncselekménv fogalmát.1 f) Franciaországban szintén nem minősül speciális bűncselekmény gyanánt az idegen felségjelvények bántalmazása, amennyiben azonban a cselekmény súlyosabb diplomáciai következményekkel járna, nincs kizárva a Code Pénal 84. és 85. cikkeinek alkalmazása. Az idegen felségjelvények meggyalázásának a tényálladéka meglehetősen összetett. Az 1871-i német büntetőtörvénykönyv 1 Hoessly : Die Delikte gegen die Éhre fremder Staaten, 245. oldal.