Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az idegen államok lobogóinak és címereinek büntetőjogi védelme

3 86 Dr SZONDY VIKTOR. tagjai, kölcsönösen megbecsülni kötelesek .... Az államoknak joguk van arra, hogy megbecsüljék őket úgy erkölcsi méltóságukban, mint politikai személyiségükben*). Jelűnek 1 szerint az államoknak a nemzetek közösségéhez tartozásából folyó leglényegesebb alapjoga a létezéshez, az államként fennmaradáshoz való jog. Ebből az eredeti alapjogból folynak azután a többi abszolút alapjogok, különösen a kölcsönös megbecsülésre való igény. Gareis 2 szerint: «Jeder Staat hat ein lebhaftes Interessé nicht bloss zu existieren, sondern als ein sittliches, zur Erfüllung sittlicher Aufgaben berufenes Wesen geachtet zu existieren : ein Grundrecht der Staaten entspricht diesem Interessé, die hiernach zu fordernde Achtung ist die Anerkennung aller dem Staate .... zukommenden Hoheits-, Majestát- und Ehrenrechte». A nemzetközi büntetőjog művelői szintén behatóan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az állam milyen magatartást foglaljon el azokkal a cselekményekkel szemben, amelyek az idegen államok becsületére nézve sértőek. Lammasch-nak «Uber politische Verbrechen gegen fremde Staaten» cím alatt a «Zeitschrift für die gesamte Strafrechtwissenschaft» 1883-i évfolyamában megjelent értekezése, Gerland-nak «Feindliche Handlungen gegen befreundete Staaten» című, a «Vergleichende Darstellung des deutschen und auslándischen Strafrechts» I. kötetében foglalt dolgozata, Hoessly: «Die Delikte gegen die Éhre fremder Staaten» címűésGurny: «Die Beleidigung auslándischer Staaten und Regierungen» című dolgozatai pedig egyenesen monográflkus feldolgozását nyújtják annak a kérdésnek, hogy az idegen államok becsülete miként részesítendő védelemben. A magánosok által elkövetett ilyen sértő cselekmények önmagukban véve még nem idézik elő a nemzetközi jog sérelmét, hanem az államnak módjában van a sértett államnak elégtételt nyújtani. Az elégtétel nyújtása legmegfelelőbb formában úgy történhetik, hogy az állam a tetteseket büntető úton vonja felelősségre. A tételes törvényhozások intézkedéseinek a vizsgálata során első pillanatra szembeötlő, hogy azok a svájci Bundesstrafrecht 42-ik cikkében foglalt rendelkezéstől eltekintve, amely egész általánosságban bünteti valamely idegen nép megsértését («Die Beschimpfung eines fremden Volkes ....»), az államok kifeje1 Jellinek : System der subjektiven öffentlichen Rechte, $02-ik oldal. 2 Gareis : Institutionen des Völkerrechts, 98. oldal.