Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 9-10. szám - Az új német kartelrendelet és jelentősége
AZ ÚJ NÉMET KARTELRENDELET ÉS JELENTŐSÉGE. j6cj bekezdésben említett szerződésekre vonatkozólag valóságos drákói szigorral elrendeli, hogy ily szerződések semmisek, amenynyiben valamely áru vevőjére más áru vagy más származású áru vagy ipari szolgáltatások tekintetében kötelezettséget rónak az ár megállapítása módjára vagy ár követelésére vonatkozólag. Továbbá tilos oly üzleti feltételek alkalmazása, amelyek valamely áru vevőjét más áru vagy más s^árma^ású áru, vagy ipari szolgáltatások tekintetében az ármegállapítás módjában vagy árkövetelésben jogilag vagy gazdaságilag korlátozzák. Tilos minden olyan más cselekmény is, amely a fentemlítettel azonos gazdasági eredményű. Végül említi ez a végrehajtási rendelet a feleknek — már fent érintett — visszalépési jogát stb. Mindezek a végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezések majdnem az érthetetlenségig szigorúak, amint ez a Goldbaum által tett észrevételekből kivehető. Ezáltal a kartelek és kartelszerű alakulatok — még ha keresk. társaság formájában is lépnek fel — egyenesen megsemmisültnek vehetők abban a vonatkozásban, midőn az egyik áru vevőjét más áru ármegállapításánál stb. meghatározott árak betartására kötelezik, ahová sorolja pl. a márkacikkeket. Érintve van ezáltal továbbá a könyvkereskedésben a boltiárrendszer, mert az egyik kiadó könyvei, egy másik kiadó könyveivel szemben «más származású)) áruknak tekintendők. A kartelárak és reversárakra vonatkozó judikatura is megsemmisült. Sőt Goldbaum odáig megy. hogy pl. semmiséget kimöndó ítélet nem hajtható végre, mert ily végrehajtás is a fent tilosnak mondott cselekmény lenne. Ennek az új rendeletnek és végrehajtásának kihatásait megvárni — mindenesetre tanácsos lesz, annál is inkább, mivel a régi rendelet kihatásait sem ismerjük még, azt igen ritkán alkalmazták, úgyhogy majdnem feleslegesnek bizonyult. Ez az új német rendelet mindenesetre bizonyítéka annak, hogy ez a kérdés végleges szabályozásra még nem érett meg. Ezért nálunk is az egyedüli helyes álláspont az, hogy egyelőre figyeljük meg a fejleményeket, gyűjtsünk adatokat és tapasztalatokat; ne nyúljunk ezidőszerint ily nemzetközi vonatkozású kényes probléma szabályozásához. Helyes szabályozása a problémának még sehol sem sikerült. Norvégiát és Németországot kivéve, Európában eddig még egyik állam sem szabályozta ezt a kérdést. Ne siettessük el a dolgot!