Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 9-10. szám
POLLÁK ILLÉS. 359 vagy államraisonbeJi tudományos szemszögű beállításával. Ilyen fegyverzettel lépett Pollák Illés mindenkor minden fórumra, mert ő ügy-védő volt mindenütt és mindenkor, akár a jogszolgáltató bírói pódium előtt ügyvédi minőségében plaidirozott, akár a Pester Lloydban,1 a Pesti Hírlapban, a Magyar Hirlapban saját neve, avagy «Homo» jel alatt publicisztikus vezércikkeit írta, akár a budapesti Ügyvédi Kamara ügyészi székéből a megsértett ügyvédi ethika nevében megtévelyedett kartársait kellett megvádolnia, akár a tanácskozó zöld asztalnál bizonyította megvilágító érveléssel és adathalmazzal állásfoglalásának igazát, akár az ünnepi symposionok hazai virágos asztalánál emelt szót, vagy képviselte, mint a Waffenbrüderliche Vereinigung nemzetközi előkelőségei előtt Lipcsében a magyar jogászságot szellemi nagykövetként, tüntető ünneplés elismerő tapsai között. Ez a másokért, egy magasabb célért, az általános vagy csoportos, de mindenkor altruísztikus érdekért való harcba állítása egész szellemi arzenáljának és jeliemi kiválóságának, ez tartotta őt az ügyvédi pályán 50 esztendeig, amelynek két első decenniuma a legküzdelmesebb viaskodása volt a szellemi kvalitásnak a materiális szükségletek megszerzésének rögös útjain, így vállalta már 40 év előtt az alföldi földmunkások első szociális megmozdulása folytán a szervezkedni akaró «gyengék» védelmét, elsőként exponálva a szociális megértés és megbocsájtás nagy jelentőségét az akkor még megértetlenséggel kezelt «negyedik rend» bajaival szemben a polgári osztálynak, amelynek élete végéig szellemi értéke és vezére volt. Ez a kollektív altruisztikum vezérelte Pollák Illést, amikor egy félszázadon át nem lankadó buzgalommal harcolt az Ügyvédségért, mint intézményért, mint a magyar társadalom, sőt a magyar alkotmány nem eléggé esztimált integráns alkotó részeért, annak erkölcsi erőben való felemeléseért és anyagi függetlenségének kivívá1 A Pester Lloydbeli írásainak egy része «Urvater Salzn cím alatt könyvalakban is megjelentek (Grill—Benkő 1907.I. 24*