Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Két Jogeset. [A kir. kúria és a névtelenség védelme.] [Elállás a választott bírói eljárástól a választott bírók megnevezése után.]

SZEMLE. volt szükség, hogy a tárgyalási hely megváltoztatásáról az érdekelteknek értesítés adassék. (Reichsgcricht III. D. 930./29.) A Reichsgericht ezen liberális határozatát csak helyeselni lehet. Ha a bíró egyébként nincs akadályozva a tárgyalásban, csak épp otthonát nem hagyhatja el, miért ne folytattassék le a tárgyalás — ha a bíró vagy a tanács azt helyesnek látja — a beteg bíró lakásán Az újra való előadásnak, az újra való tárgyalásnak rendesen üres formalitása perrendellenesebb, mint az az eljárás, amelyet a hamburgi Landesgericht az adott esetben követett és amelyet a Reichsgericht helybenhagyott. —ai. * — Igazmondás — tisztességtelen veiseny. A. cég sokezer példányban állított elő és hozott forgalomba egy készüléket. B. versenycég, mely hasonló készülékeket gyártott, körleveleket terjesztett, melyben 23 oly esetet ismertet, amelyekben A. cég készülékei robbanást okoztak. A körlevélben közölt adatok a maguk egészében valóknak bizonyultak abban a perben, amelyet A. cég tisztességtelen verseny címén indított a B. cég ellen a körlevél terjesztése miatt. A német birodalmi törvényszék az alperesi bizonyítás teljes sikere dacára is abbanhagyásban és kártérítésben marasztalta B. céget. Az ítélet indokai szerint: az ilyen — jóllehet való adatokat tartalmazó — körlevél tisztességtelen versenyt képez, mert a körlevél az átlagos olvasóban azt a benyomást kelti, hogy a versenytárs áruja méltánytalanul lebecsültetik. (Reichsgericht II. 181/1929. szám. Kelt 1930. I. 10.) A Reichsgericht álláspontja figyelemre érdemes ; és hozzájárul annak az elméletben gyakran tárgyalt kérdésnek — nézetünk szerint helyes — megoldásához, hogy a verseny során lehet-e akár a valóságot is terjeszteni oly célzattal, hogy az ellenfél áruja lebecsültessék a közönség előtt. * — Ügyvédi értekezletek rendszeresítése. Az Országos Ügyvédszövetség elnöksége Dr. Fittler Dezső m. kir. udvari tanácsos másodelnök elnöklete alatt augusztus 14-én ülést tartott, amelyen a szegedi ügyvédi kamara júniusban tartott békéscsabai vándorgyűlésének azzal az indítványával foglalkozott, hogy az ország ügyvédi kamarái, valamint az Országos Ügyvédszövetség osztályai kiküldötteinek bevonásával a jövőben rendszeresen ismétlődő országos ügyvédi értekezletek rendeztessenek. Az elnökség az országos ügyvédi értekezletek intézményét, amelyhez hasonló egyébként már Németországban, Ausztriában és Franciaországban is létezik, célszerűnek és szükségesnek találta és kimondotta, hogy ennek az újonnan életbehívandó intézménynek szervezési munkálatait a kamarákkal karöltve megkezdi. * — A Magyar Elmeorvosok Egyesülete 1930. december 7--9-én tartja XI. országos értekezletét, melyen Dr. Finkey Ferenc koronaügyészhelyettes, egyetemi tanár és Dr. Benedek László egyetemi tanár «Eugenika és psychiatria jogi és orvosi vonatkozásokban», Dr. Fabinyi Rudolf egyetemi magántanár és Dr. Nyirö Gyula egyetemi magántanár «A lelki egészség védelme» és Dr. Csörsz Károly egyetemi magántanár «Az elme- és idegbetegségek öröklés-biológiája» címmel fognak referátumokat tartani. Azok, akik a psychiatria körébe vágó általános értékű előadást kívánnak az értekezleten tartani, az Egyesület titkárához (Dr. Nyirő Gyula, Budapest, I., Hidegkúti-út 72.) fordulhatnak.