Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hetven év magánjogi irodalma [könyvismertetés]

IRODALOM. 217 Ezzel olyan útmutatót adott a magyar magánjog művelőinek kezébe, mely egész jogi irodalmunkban — annak a magánjogénál rendszeresebben kiművelt területein is — egyedülálló. A feldolgozás következetes, átgondolt és világosan áttekinthető rendszerben történt és a felölelt anyag óriási tömege mellett a legapróbb részletkérdések mélyéig hatolt. 10,000-en felüli számú könyv és cikk címét (és megjelenési adataitj úgy találjuk itt összeállítva, hogy a rendező munkája az anyagot a magánjog legvékonyabb hajszálcsöveig elkísérte. Erről a legkisebb beosztási egységet alkotó «alpontok» címei, mint a részletező elmélyedés fogalmi mértékei, adnak képet. (Találomra lapozgatva a könyvben: «Szóbeli birtokháborítás» — «Részvényelővételi jog és haszonélvezete — ^Végrehajtási zálogjog átruházása» — «Repülőgép» (mint veszélyes üzem)— «A közös végrendeletek visszavonása* — ((Halálraítélt végrendelkezési képessége» stb. címekre bukkanunk!) A magánjog szokásos rendszerének keretein kívül a munkában önálló helyet foglal el a magánjogi törvénykönyv javaslatával és az ennek előmunkálataival kapcsolatos irodalom, a nemzetközi magánjognak magyar irodalma. A könyvet nagy gonddal összeállított bőséges mutatók 'rendszeres betűrendes név- és külön tárgymutató) egészítik ki, melyek minden keresgélést feleslegessé tesznek. (A névmutató magánjogi íróink munkásságának, a tárgymutató a feldolgozott témáknak valóságos statisztikája). Magánjogi irodalmunknak már-már felejtésre ítélt kincsei hihetetlen gazdagságban kerülnek felszínre e munka révén, különösen a folyóiratok óriási, de rendszeres útmutatás hiányában megközelíthetetlen anyagból. Az Országbírói Értekezlet óta egymást felváltó jogásznemzedékek verejtékes munkájának eredményeit, csaknem 3/4 évszázad tudományos termésének színétjavát menti meg és teszi hozzáférhetővé ez az összeállítás. A munkát S^ladits professzor kezdeményezte szemináriumában és irányította átfogó, nagy tudásával. Az ő tudományos egyéniségének szuggesztív ereje, mely már régóta irányító hatású jogéletünkre, tanítványainak szűkebb körében a tudományos tevékenység erőteljes fellendülésére vezetett és egyetemi szemináriumának színvonalát a legelőkelőbb nyugati egyetemek intézeteinek magaslatára emelte. A Szladits vezetése alatt a szeminárium csendjében folyó munkának olyan eredménye, mint ez a könyv, mindennél érdekesebben szóló újabb tanúsága kivételes elméjű, nagy tudósunk professzori kvalitásainak. Újlaki Miklóst pedig páratlan lelkiismeretességgel és pontossággal végzett kitűnő munkájáért a magyar jogászközönség osztatlan elismerése illeti. — Oi.