Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

JOGGYAKORLAT. erkölcsi fogyatkozást mutató magatartást tanúsított. A% alperesnek e~ a% erkölcsi fogyatkozása oly súlyos, hogy általában senkiről se, de felperesről, műveltsége és a rendőrségnél lévő alkalmaztatásában megnyilvánuló életviszonyaira tekintettel se, lehet feltételezni, hogy az alperes erkölcsi fogyatkozásának az ismeretében az alperessel a házasságot megkötötte volna. Az alperesnek erkölcsi fogyatkozása ezért a tisztességet és becsületet érintő és a házasság erkölcsi természeténél fogva, lényeges személyi tulajdonságnak oly hiánya, amelynél fogva nem lehet a jogrenddel és a házasság erkölcsi természetével összeegyeztetni, hogy a felperes arra kényszeríttessék, hogy az alperessel házasságbanéljen. (P. III. 77/1930.— 1930. IV. ;•.) 2. Többször emlékeztünk már meg a közös lakásról, mint számos bontóper legfontosabb és legnehezebb problémájáról. A mai életviszonyok nehéz voltának bölcs felismeréséről és kellő értékeléséről tesz tanúságot a kir. Kúria következő megállapítása: A mai megélhetési viszonyok között egy szerény keresettel bíró egyén, mint amilyen felperes is, egy oly lakást, mely minden tekintetben alkalmas legyen a házassági együttélés folytatására, nem igen képes tartam; a mai viszonyok mellett az egyszerű polgári társadalmi állású és szerénykeresetű házasfelek kötelesek egy kevésbbé alkalmas lakással is megelégedni, igényeiket a lehetőség szerint lefokozni. A gyermektelen házasfelek tehát egyszobás lakásban is meghúzódhatnak, annál is inkább, mert a perben nem merült fel adat, amely szerint a felperes által bérelt egyszobás lakás teljesen alkalmatlan lett volna az együttélés folytatására. (P. III. 2389/1929. — 1930. II. 25.) 3. A családjogi tartás köréből kiragadjuk az alábbi eseteket: a) az eddigi gyakorlatnak és a M. T. K. jav. 231. §-ának megfelelően a szülőtartás viszonylagos és másodlagosságát húzza alá a P. III. 7054/929. sz. határozat: A szülőnek eltartására irányuló kötelesség a gyermekeket kereseti és vagyoni viszonyaik arányában terheli, úgy azonban, hogy e\ a kötelezettség a gyermeknek a saját és a vele szemben tartásra jogosult más személynek a megélhetését ne veszélyeztesse. (1930. IV. 9.) b) Az úgynevezett meny tartás egyre szélesebb kört hódít gyakorlatunkban. A M. T. K. jav. 243. §-ával egyezően egyetemlegesen marasztalja a szülőt a fiával a P. III. 7634/1929. sz. határozat akkor, ha feleségét a fú a szülő beleegyezésével vitte a szülői házba és a fú egészben vagy túlnyomó részben a szülő gazdaságában fejti ki tevékenységét és azért megfelelő díjazásban nem részesül. (1930. III. 28.) A következő érdekes döntést olvassuk a P. III. 5707/1929. sz. Jogállam XXIX. évf. 5. füzet. 13