Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Az átértékelési törvény második évének gyakorlata

D? BLAU GYÖRGY. (a most utolsóként idézett határozat, és JH 603). Csak csökkent, de nem mentesíti adóst teljesen a hitelező perindítási stb. késedelme.28 Megoszlik a gyakorlat abban a kérdésben, vájjon mentesíti-e teljesen az adóst az, hogy ő az ügyben valorizáció mellőzése esetén sem gazdagodik.29 A 12. §-ban megjelölt körülményeket a kamat meghatározásánál is figyelembe kell venni (? MT 16/1930). Az ingatlanértéket immár többnyire nem veszik irányadónak (ex JH 468, 1483; ingóság értékét sem: JH 912).30 Hozomány-visszatérítésnél szokatlanul alacsony kulcsot (25 %-ot) alkalmaztak egyebek mellett főleg a 12. § utolsó bekezdésére tekintettel: a férfi tönkremenetelének elkerülése végett (III. 7215/1929: t. i. egyébként kénytelen lett volna gyógyszertárát eladni, hogy legyen miből fizetnie). ad 13—14-§§• Az utólagos átértékelésnek 300 bonyolult és sokat vitatott kérdései körül ebben az évben először mutatkozik gazdag judikatura. Az ugyan, hogy pusztán papírkoronában folyt előper után 31 a pernyertes felperes valorizációs utópert indíthat (13. § 1. m.j: már a törvény előtti években sem volt kétes.3Iű Az utóvalorizáció természetesen nemcsak az alapítélet hozatala óta beállt pénzromlás reparálására irányul, hanem a korábbiéra is (ex VI. 4591/1929). Az ilyen utóper helyesen: új per, nem perújítás, de az sem árt, ha perújítás formájában indítják (régi gyakorlat; most: HT 40, még 1928. végén).32 Az új pert bármely illetékes bíróságnál meg lehet indítani, nemcsak az alapperénél (HT 84, szegedi tábla);33 megállhat a dologi illetékesség (Pp. 40. §) is (VI. 4591/1929). Hozhatták az alapítéletet büntetőeljárásban is (JH 1232, a büntetőbíróság vagyonilag marasztalt), vagy szólhatott az alapítélet csak megállapításra (PTJT 145), ez a dol28 Mint fentebb a 2. § körében mar érintettem. Teljesen kimenti a hitelezőt az, hogy késedelme idején már nem voli pénzromlás (HD 69), vagy hogy amiatt várt a perindítással, mert az árveréseket korlátozó rendelet a végrehajtást akadályozta (P'-et 71. lap: VII. 1902/1928.). 29 V. ö. fentebb a 6/a j.-nél. — Mellőzték az átértékelést ily szempontból : JH 656 (adós egy káptalan volt), JH 1186 (adós: egyházközség], MT 101. — Nem mellőzték: Jh 6^, ex 942, v. ö. JH 834.—V. o. még alább a 15. §-nál. 3° Kivételesen az ingatlanértékhez igazodott JH $67 (győri tábla). 3°a Melynek sedes materiaeje általánosságban : 13—14. §§ ; család- és örökjogi téren: 15. § 5 — 5. bek. ; baleseti járadéknál: 19. §. 3' Ahol t. i. a felperes nem is vette petitumba az átértékelést, s így azzal el sem utasíthatták: minél fogva a valorizáció kérdésében nem létesült res judicata... 3'a Az átértékelési igény elvileg ugyan egybeesik az alapigénnyel («identitás»), de a jogosult mégis elkülönítheti külön perre (V. 15211/1928: Jogállam íja. lap). 32 E tételt most nyilván átviszik a íj. § 2. mondata szerint (res judicata ellen) indított utóperekre is, amelyeket t. i. elvileg csak a törvény tett lehetővé. 33 Ellentétes : VII. 54721928. (ugyanott a megbeszélésben.) — Azt hiszem, de lege lata a szegedi táblának van igaza, mert az alapfórum kizárólagos illetékessége sehol sincs elrendelve.