Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

IRODALOM. ziókkal igyekszik megvilágítani a fontosabb munkákat. A joggyakorlat anyagából különösen kiemelkedik az egyes államok nemzetközi magánjogi judikaturája. A tanulmányok között jelentékeny helyet foglal el az olasz polgári perjogi reform fejtegetése. Ebben a keretben különös örömmel, de egyúttal mély megilletődéssel emlékezünk meg Magyary Géza poszthumus tanulmányáról, melyben a magyar polgári perjog fejlődését és jellemző vonásait tárgyalja tömören és az idegen jogászt is bizonyára megkapó világos • sággal. Magával az olasz perjogi reformmal Emilio Betti milánói egyetemi tanár és Hans Frit^sch zürichi professzor foglalkozik s hozzászól a prágai Vaclav Hora is. A német polgári törvénykönyv életéről (1900—1925) szóló tanulmányát már az első kötetben megkezdte E. Rabel, s ebben a most előttünk fekvő újabb kötetben a kötelmi jog különös részével és a dologi joggal foglalkozik. Az osztrák magánjognak háború utáni fejlődését tárgyalja Róbert Bartsch bécsi egyetemi tanár. Elég tág teret szentel a kötet az alkotmányjogi tanulmányoknak. A német alkotmányjog alapvonalait tünteti fel Bilfinger hallei professzor tanulmánya, míg a magyar alkotmány háború utáni változásait Egyed István egyetemi tanár mutatja be. Igen tanulságos az olasz kereskedelmi jog reformjára vonatkozó német irodalom feldolgozása is Lorenzo Mossa pisai egyetemi tanár tollából. Egy-egy tanulmány foglalkozik a bolgár és a román jog kérdéseivel. A törvényhozási anyag általában az 1926. évre vonatkozik. Rendkívül érdekes képet nyújt csak futólagos és példázó számbavétele is ezeknek a törvényhozási törekvéseknek és eredményeknek. Nagyon helyesen nemcsak a törvényerőre emelkedett munkálatokra terjed ki az Évkönyv, hanem a még javaslat szakában levőkre is. Az olas% törvények jórésze csak a fasisztarendszert megalapozó királyi rendeleteknek változatlan fenntartását jelenti. Nagyobb jelentőségű a munkásbiztosítás kiépítéséről és az államvédelemről szóló törvény; az utóbbi újra behozza a halálbüntetést bizonyos politikai érdekű bűncselekményekre. Egy olasz javaslat megtiltja az anyakönyvvezetőknek, hogy talált gyermekeknek eredetükre utaló nevetséges neveket adjanak. Az idők jele Ausztriában a takarékosság törvényhozási elrendelése a közigazgatás körében, nemkülönben a külföldiek munkavállalásának ideiglenes korlátozása. Belgiumban inkább a javaslatok érdekesek. Egyik a családjogi tartási kötelesség büntetőjogi biztosításának fokozására irányul, egy másik pedig a házasság felbontását akarja megengedni elmebetegség okából. Míg azonban