Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

IRODALOM. '47 sek s a kir. közigazgatási bíróság minden közigazgatási ágon kívül esetleg felül áll. Pénzügyi jogi irodalmunkban egészen újszerűek szerzőnek a magyar államháztartás külső alaki rendjére vonatkozó fejtegetései, amelyekben szerző nemcsak a magyar költségvetési jog alaki kérdéseivel foglalkozik, hanem részletesen kiterjeszkedik az állami pénzkezelés, az állami bevételek és kiadások könyvelésének kérdésére, valamint azokra a rendelkezésekre is, amelyeknek az a céljuk, hogy azok segélyével a számvevőség és a legfőbb állami számvevőszék ellenőrizhesse a költségvetési törvény végrehajtását. A munkának ezután következő részében szerző minden egyes állami bevételi forrást külön-külön ismertet és méltat, röviden összefoglalván azt, ami az illető állami közszolgáltatások pénzügyi jogi sajátosságainak és természetének megismerése szempontjából feltétlenül szükséges. Magától értetődik, hogy a munkának pénzügyi jogi oktatási célja és ehhez kapcsolódó korlátolt terjedelme lehetetlenné teszi azt, hogy szerző ebben az ismertetésében kiterjeszkedjék a legkisebb részletkérdésekre is. Az egyes rendelkezések átolvasásánál azt látjuk, hogy szerző sikeresen válogatta ki az óriási terjedelmű, idevonatkozó tételes jogi anyagból a legfontosabb rendelkezéseket. A munka gyakorlati használhatóságát pedig szerző aluljegyzésekkel igyekezett biztosítani. Kiemelendőnek tartom a munkának az egyes fogyasztási adónemekről szóló részeit, amelyekben szerző, az idevonatkozó tételes pénzügyi jogi rendelkezések könnyebb megérthetése végett, kiterjeszkedik a szesz, sör, cukor, ásványolaj előllításával kapcsolatos fontosabb kémiai és technológiai kérdések áttekintő ismertetésére is. Az illetékekről szóló részben szerző az illetékeket már a törvényhozás által is elfogadott új rendszer szerint osztja fel, megkülönböztetvén vagyonátruházási, okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékeket. Kétségkívül nagy nehézségekkel kellett szerzőnek megküzdenie akkor, amikor a ma érvényes és százfelé szétszórt tételes jogszabályokat már e rendszer szerint csoportosítva dolgozta fel. Nemcsak a feldolgozás eredetisége, hanem anyaggyűjtés szempontjából is értékes része a munkának az, amely a magyar államvagyon állagának és pénzügyi adminisztrációjának a kérdését tárgyalja. A szóbanforgó ismertetésből világosan kitűnik az az égbekiáltó igazságtalanság, amellyel a trianoni békeszerződés Nagymagyarország államvagyonát az utódállamok közt felosztotta.