Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

SZEMLE. 81 tatásba vetett bizalomnak!. - ezeket a kemény szavakat ejtette ki a megnyi o beszédben a kir. Kúria elnöke. .Ne szaporítsuk a sok jogszabályt « egyszerűsítsük a bírói eljárást.) - ezt hirdette a kir. Közigazgatási Birosag elnöke ugyancsak évnyitójában. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke is pesszimisztikus kijelentéseket tett e vonatkozásban, jóllehet egyiranyban az ítélőtábla büntető jogszolgáltatásában kedvező tünetről számol be. Olyan intések ezek, melyekre kell, hogy felfigyeljen mindenki, akit hivatása a jogszolgáltatás körébe vont. Az okokat, melyek igazságszolgáltatásunk legkiválóbbjait ilyetén megnyilatkoztatásra késztették, megtalálják olvasóink az o évnyitó beszédeikben, melyeket jelen számunkban közlünk. Azt a programmot, melyet a legfőbb bírói székekből így proklamáltak, valóra kell váltani. Nincs ennél fontosabb feladata igazságügyünk intézőinek és nincs ennél jelentősebb aktualitása jogéletünknek. Lapunk hasábjait készséggel nyitjuk meg azok számára, akik közremunkálni óhajtanak e programm érdekében. — Joggyakorlati közleményeink. Jelen számunkban új alakban kezdjük meg a joggyakorlat közlését. Eddig a jogeseteket, bár a bizonyos rendszerben, de mégis inkább esetleges sorrendben sorakoztattuk fel. Mai számunktól kezdve a jogeseteket — kritikával és magyarázattal kísérve — cikkek alakjában ismertetjük. A cikkek keretében az elmúlt hónap joggyakorlatának rendszeres ismertetését és megtárgyalását kapja az olvasó és pedig nemcsak a kir. Kúria joggyakorlatát, hanem a többi bíróságokét is; sőt belevonjuk ezen cikkek keretébe a legalsó bíróságoknál kiindulónak mutatkozó gyakorlatot is. A büntetőjogi gyakorlatot, mint eddig is és ezután is Dr. Auer György egyetemi magántanár, kir. ügyész fogja ismertetni, a magánjogit Dr. Zoltán József ügyvéd, a hiteljogit Dr. Fenyves Béla ügyvéd, a perjogit Dr. Vaja Petur ügyvéd. E mellett továbbra is hozni fogjuk havonta Dr. Fürst László feldolgozásában az érdekes külföldi jogesetek sorát. Reméljük, hogy olvasóink szívesen fogadják a joggyakorlat ismertetésének ezen új alakját, melyet időnként a joggyakorlat egyéb ágaira is, pénzügyi jog, közigazgatási jog stb. ki fogunk terjeszteni. — A Kúria költségmegállapításai. Egy 37,000 pengős ügyben a törvényszék az eljárást felfüggesztette, mert az ügy eldöntése egy másik per -eldöntésétől függ. Felperes fel folyamodást adott be a felfüggesztő határozat ellen. A felfolyamodásnak teljes sikere volt, mert a Kúria a törvényszék végzését megváltoztatta, a fefüggesztést alaptalannak mondotta ki és elrendelte, hogy a törvényszék folytassa az eljárást. (P. VII. 4648 1928 14). A fel folyamodásra az ügyvéd 9 pengő bélyeget illesztett. A kir. Kúria a felfolyamodás költségeit 50 pengőben állapította meg, tehát egy 37,000 pengős ügyben 41 pengővel honorálta az ügyvéd munkáját. A központi kir. Járásbíróságnál és a budapesti kir. Törvényszéknél ily ügyben 425 pengő a skála. A kir. Kúria ennek egytizedére se méltatta az ügyvédnek sikerrel járt, érdemleges jogorvoslatát. Jelentéktelen semmitmondó összeg, olyan amennyiért ilyen érdemleges munkára ügyvéd nem vállalkozhatik. Többször vetettük már fel az eszmét, hogy az ügyvédi testületek helyesen tennék, ha a Kúria elnökéhez, aki az ügyvédek érdekei iránt mindig nagy megértéssel viseltetett, folyamodnának, hogy valamely költségskála — méltányos költsépskáia — állapíttassák meg a kir. Kúriánál a tanácsok együttes elhatározása alapján. Elvégre is közérdek, hogy az ügyfelek lehetőleg azon összegekkel díjazzák az ügyvédeket, amelyeket a bírósagok megállapítanak. Mivel azonban a Kúria megállapításai ily alacsony nívón mozognak, kénytelenek az ügyvédek nekik és a feleknek is alkalmatlan módon Jogállam XXVIII. évf. 1—2. füzet. ^