Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

JOGGYAKORLAT. 6-1 felelősségnek törvényszerű indokoltsága a jóhiszemű harmadik személyek védelme szempontjából éppúgy fennáll, mint a betéti : társaság keletkezésekor.» Más helyen (Vételi ügylet utólagos hatályosulása. Kereskedelmi Jog 1928. évi. 4. sz.) már megemlékeztem arról az ellentétes gyakorlatról, amelyet a Kúria IV. és VII. tanácsa az 1900 : XXV. tc. ellenére kötött ügyletek utólagos hatályosulása kérdésében folytat. A gyakorlat azóta sem lett egységes: mindkét tanács konzekvensen követi a maga álláspontját. A IV. tanács szerint (8988/1926. K. J. 1927. évi. 8. sz.; 9585/1927. K. J. 1928. évf. 1 1. sz.) a törvény ellenére kötött s így a megrendelővel szemben hatálytalan jogügylet nem válik hatályossá azáltal, hogy a megrendelő a vétel tárgyát átvette, használja, vételárára törlesztéseket eszközöl stb. Ezzel szemben a VII. tanács eddig is (4859/1927. K. J. 1928. évf. 4. sz.) ellenkező állásponton volt s legújabban. 1928 december 21-én hozott 1607/1928. sz. határozatában ismét kimondotta, hogy a ((megrendelő a vele szemben eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb, megfelelő ügyleti akarat kijelentéssel maga is joghatályosnak ismerheti el. Nincs kijárva tehát, hogy a kezdetben nem joghatályosan létrejött ügylet a megrendelő utólag és megfelelőleg nyilvánított akarat ki jelentése által joghatályossá ne válhasson. Minthogy pedig alperes a neki leszállított motoreket megfelelő kipróbálás után átvette és a ~t hónapokon át magánál tartolta: nyilvánvaló, hogy a~ eredetileg hatálytalan jogügyletet utólag érvényes módon joghatályosnak ismerte el. Ez a\ álláspont nem áll ellentétben a m. kir. Kúriának a Po/g. jogi Határosatok tárába 450. szám alatt felvett ítéletében kifejezésre juttatott azzcil a jogszabállyal, hogy a bíróság az ügyletnek a szóbanforgó törvény szempontjából való hatálytalanságát hivatalból állapítja meg akkor is, ha a megrendelő az ügyletet a felhívott törvény és K. M. rendelet alapján meg nem támadta. Nem áll ellentétben pedig azért, mert a most hivatkozott kúriai ítélet indokolása nem azt tartalmazza, hogy a bíróság az ügyletnek a törvény szempontjából való hatálytalanságát akkor is megállapítani köteles, ha a megrendelő az eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb joghatályosnak elismerte, vagy hogy az eredetileg hatálytalan ügylet utóbb joghatályosnak el nem ismerhető.)) Miként már fentebb idézett szemlecikkemben kifejtettem, — nézetem szerint — a VII. tanács gyakorlata felel meg inkább a törvény intencióinak, minthogy megfelő módon vonja meg azt a határt, amelyen túl a szerződési szabadság megszorítását a közérdek nem kívánja. A kereskedelmi forgalomban elengedhetetlenül szükséges jogbiztonsággal nehezen