Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

Dí JUHÁSZ ANDOR. megrendülhet az igazságszolgáltatásba vetett hit és bizalom s ezzel együtt megdőlhet a mi erősségünk, a mi féltett kincsünk és büszkeségünk: a bírói tekintély. I. Ha már most a bírói eljárás gyorsaságának a kérdésével még behatóbban kívánunk foglalkozni, a következő elgondolásokra juthatunk. 1. Semmi esetre sem meríthetünk megnyugvást abból a megállapításból, amellyel a külföldi jogirodalomban is gyakran találkozunk s amely egyszerűen általános jelenségnek mondja, hogy a jogrendszerek jobbára a közmeggyőződés után sántikálnak és elöregedett, a< nép jogfelfogásának már régóta meg nem felelő berendezések vonszolják tovább a törvényekben biztosított létüket. 2. A jogállam fogalmából következik, hogy a jogsérelmeknek, ha már bírói fórum elé kerülnek, nem szabad hosszabb időn át orvoslás nélkül maradniok. A jogrendbe és annak legfőbb őrébe, az igazságszolgáltatásba vetett bizalomnak meg kell rendülnie a népben, ha azt tapasztalja, hogy a bűncselekmény tettese éveken át büntetlenül jár-kel közöttük, vagy. hogy az örökség bitorlója évről-évre elvonhatja a bitorolt ingatlan hasznait a jogszerű örökösök elől, akik kétségbeesve lesik-várják a végleges döntés határnapját, vagy amikor a baleset folytán nyomorékká vált ember csaknem az éhhalállal küzdve esedezik pőrében a végső ítéletért. 3. A bírói döntés alapjául szolgáló történeti tények kiderítése sem megnyugtató, ha a bizonyítási eljárás nem követi gyorsan a jogsérelmet. A jogi szempontból jelentékeny, emberi szempontból rendszerint jelentéktelen perbeli tényeknek a megállapítása szükségképpen annál tökéletlenebb, minél későbben történik a bizonyítás, mert a felek és tanuk emlékezetéből mindinkább elmosódnak a kezdetben még eleven benyomások és mert büntető ügyekben a hosszú időn át bűnvádi eljárás alatt álló tettessel szemben a köztapasztalat szerint megnyilatkozó emberi részvétnek néha tudat alatt működő ereje is — erősen közrehat a valódi tényállás elhomályosítására vagy meghamisítására. 4. Az elkésett ítélet, ha az ténymegállapító részében a valóságot fedi, jogi részében pedig a tökély legmagasabb fokán áll is, igen gyakran mégsem fog az igazságnak mindent lebíró erejével hatni a felekre és a közvéleményre. A falu közönsége pl. sohasem fogja okosnak éz igazságosnak elismerni azt a büntetőbírósági ítéletet, amellyel a korcsmai verekedésben résztvett duhaj falusi legényt akkor ítéljük börtönbüntetésre, mikor