Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Esetek az angol esküdtbíráskodás köréből

ESETEK AZ ANGOL ESK L)DTBIRÁSKODÁS KÖRÉBŐL. mert a vádlottaknak nem volt elég idejük a védőt és ennek segédjeit (solicitor) kellőleg instruálni. A pár nap múlva tartott folytatólagos tárgyaláson a védő (Sir Henry Curtis Bennet K. C.) újabb elnapolást kért. A vádló (Mr. Percival Clarké) ezt ellenezte, mert bizonyos célzatosságot lát abban, hogy a vádlottak a soiicitorjaikat változtatják s mert a tanuk oly társadalmi osztályhoz tartoznak, amelynek gyengébb az emlékezőtehetsége. Azt indítványozza, hogy az ügyet a déli szünet után (2 órakor) tárgyalják. Mr. Justice Humphreys: «Vannak bizonyos okok. amelyeket nyilvánosan nem akarok közelebbről megjelölni — amelyek nem teszik kívánatossá, hogy ezt az ügyet a következő ülésszakra halasszuk el. Legföljebb a déli szünetig. Más elintézést a felek csak úgy érhetnének el, ha egymásközt megállapodnának abban, hogy ezt az ügyet egy más bíró tárgyalja; de ne gondolják azt, hogy húzódozom ez ügy tárgyalásától. A védő hozzájárult a vádló fenti indítványához. A cross examination napokig tartott. A sértett Miss Helene Adele (aki teljes nevét megmondani nem volt hajlandó, csupán fenti két keresztnevét) kihallgatása \l/2 óráig tartott, s mikor a bíróság tízórai szünetet rendelt (rose for luncheon), a bíró a vádlóhoz a következő szavakat intézte: ((Kívánatosnak tartom, hogy a szünet alatt valami megbízható egyén vegye gondjába ezt a lányt (t. i. a sértettet, ki a tárgyalás előtt két hétig volt kórházban) és adjon neki egy kis reggelit. Nézzen utána, hogy jó lunchöt kapjon, mert igen fárasztó kihallgatásban volt része, és figyelmeztesse a tisztviselőt, hogy senkit se engedjen a lánnyal erről az ügyről beszélni, beszéljen vele más dolgokról." A vádló (Mr. Clarké): Úgy lesz, ahogy lordságod kívánja. A bírónak ez a gyengéd figyelme annál jellemzőbb, mert a sértett lány nem tartozott valami előkelő társadalmi osztályhoz, sőt nem is élt valami erkölcsös életet, gyakran foglalkozás és lakás nélkül volt s ilyenkor egy garage-ban aludt valamely autóban. Panasza szerint itt érte őt erkölcstelen támadás Clayton rendőr részéről, aki látva, hogy célt nem ér, a lányt éjjeli rendzavarás miatt jelentette föJ; a vád szerint hamisan. Bár az egész ügy kontinentális fogalmak szerint egész csekély jelentőségű volt, mert hisz csak arról volt szó, hogy a kihágási bíró a rendőrök által éjjeli csendháborítás miatt tett följelentést nem találta alaposnak, mégis Angliában «nagy» ügy lett belőle, mert egy egyszerű polgár szabadságjoga s a londoni rendőrök, féltve őrzött 'tekintélye egyaránt érdekelve volt benne. Mr. Clarké a közvádló, rá is mutatott erre vádbeszédében. Jogállam. XXVIII. évf. 1—2. füzet. 5