Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-2. szám - Aranyperek

ARANYPEREK. ' 5 értékbejegyzést jelentett, amelynek névértéke magyar pénzben előre meg nem határozható. A német |ogban a valutabejegyzést 1920-ban külön jogszabály engedte meg kormány hatósági hozzájárulás megkívánásával és utóbb, 1925-ban az értékálló zálogjog bejegyzéséről is külön szabályozás létesült. A bejegyzésben való ez a megkülönböztetés abból a felfogásból indul ki, hogy az aranyérmemegállapodás tisztán csak a fizetésnél felhasználható pénznemre vonatkozik és nem tartalmaz értékmegállapodást is, mert különben az aki az értékbejegyzést kizárja, nem engedhetné meg az érmebejegyzést sem. Ez a felfogás aligha lehet helyes. A kikötéseknek közös célja mindenesetre azt a félfogást támogatja, hogy azok, akik valóságos aranyban állapodtak meg, nem akarhattak kevesebbet, mint akik csupán az aranyértéket kívánták irányadónak tekin teni, hanem ellenkezőleg annyira aranyértéket akartak, hogy csak a valóságos aranyat tekintették eléggé értékállónak. Nussbaum a pénzről írt szép és tanulságos könyvében (Das Geld in Theorie und Praxis des deutschen und auslándischen Rechts) ugyanezt tanítja és az aranyérmetartozást súlyosbított 1 verscharfte) aranyértéktartozásnak nevezi (18. III. Ellenk: RG. 1928 ápr. 26-án és máj. 9 én IV. 751/1927 és V. 469/1927. sz. alatt DJZ. 1928. 1082. és 1084. Entsch I2j, no.) Annak a felfogásnak, hogy az aranyérmekikötésben nincs benne az aranyértékkikötés, súlyosak a következései akkor, ha az aranyérmekikötés teljesítése lehetetlenné vált. Ez a lehetetlenülés, szigorúan véve, csak akkor volna beálltnak tekinthető, ha az aranyérméket a forgalomból kivonják. Ez a háború során nem következett be, sőt a háború idejében az aranyverés sem szünetelt (Teleszky: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. 2]\.) és némely vámot aranyérmékkel kellett megfizetni (u. o. 552.). De az aranyérmekikötés lehetetlenülésének magánjogi hatásait, helyes felfogás szerint, alkalmazni kell már akkor, ha az aranyérmék a forgalomból tényleg eltűntek és csal^ nagy nehézségekkel és áldozatokkal volnának megszerezhetők (V. ö. RG. 107. 371. és Nussbaum. §. 18. IV.) E magánjogi hatásokról a magániogi törvénykönyv javaslata (1107. §.) a Biz. Szöveggel (878. §J és a német polgári törvénykönyvvel (245. §.) egybehangzóan azt az intézkedést tartalmazza, hogy «aki oly pénznemben való fizetésre van kötelezve, amely a fizetés idejében már nincs forgalomban, a fizetést úgy köteles teljesíteni, mintha a pénznem nem lett volna meghatározva». Ez a szabály aranyérmekikötés és az aranyérméknek a forgalomból kivonása, vagy eltűnése esetére azt je-