Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

JOGÁLLAM. Magyarországon a magasabb fokon a jogszolgáltatás, már régi időben elvált a közigazgatástól, de alsófokon a két tevékenység a vármegye hatáskörében egyesült. Az 1869: IV. tc. mondta ki nyugati mintára az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való teljes elválasztását s ezzel befejeztük a jogállam kiépítésének első korszakát. Ez a törvény minden irányban biztosítja az újonnan szervezet királyi bíróságok függetlenségét. Kimondja, hogy a bírót akarata ellenére elmozdítani, áthelyezni, előléptetni nem lehet; hogy a bíró csak a törvények és a törvényes rendeletek alapján ítélkezik és a törvénytelen rendelet alkalmazását mellőzi; hogy a bíró hatáskörébe a kormány és a közigazgatási hatóságok nem avatkozhatnak és senkit illetékes bírájától el nem vonhatnak; hogy a bírói állás minden más foglalkozással összeférhetetlen. Az igazságszolgáltatás és közigazgatás szervezeti elválasztása, valamint a bírói függetlenség ma minden állam alkotmányának alapelveit teszik; vannak azonban ma is rések, amelyek a fontos alapelvek teljes megvalósulását bizonyos vonatkozásban veszélyeztethetik. A legtöbb állam jogrendszere ugyanis a kisebb jelentőségű polgári és büntető ügyekben való bíráskodást célszerűségi szempontból a közigazgatási hatóságokra bízza, ami ellen nem is lehet kifogást tenni, ha a bíróságok felülvizsgálati joga a fél óhajára biztosítva van. A kihágási ügyek egy része azonban nálunk is, számos más államban is, a közigazgatási hatóságoknál, végeredményben a minisztériumban nyerik elintézésüket, ami több szempontból kifogásolható. Az újabb alkotmányok e visszásságot már érzik és orvosolni igyekeznek. A görög köztársaság 1927. évi alkotmánya pl. a 94. cikkben megengedi ugyan, hogy politikai hatóságok rendőri kihágási ügyekben pénzbüntetést szabjanak ki, de kiköti, hogy ezeket az ítéleteket a felek halasztó hatállyal megtámadhassák és felülvizsgálás végett a bíróságokhoz vihessék. Az osztrák szövetségi alkotmány 1925. évi szövegének 131. §-a panaszjogot ad a közigazgatási büntető ügyekben hozott ítéletek ellen a közigazgatási fokok kimerítése után a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatás rendezéséről szóló és országgyűlési tárgyalás alatt álló magyar törvényjavaslat az 58. és 59. §§-ban a kihágási ügyekben való eljárást ugyan újra szabályozza, a belügyminiszter harmadfokú joghatóságát azonban — sajnos — fenntartja. Nem hagyhatjuk említés nélkül a katonai bíróságok kérdését sem. Amikor ezek a függetlenség korlátozottabb mértékével rendelkező bíróságok közönséges büntető ügyekben, sőt kivé11*