Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-5. szám

X JOGÁLLAM. Irta: Dr. EGYED ISTVÁN. A jogállam elnevezést olyan államra lehet alkalmazni, amelyben a jog uralkodik. Tehát nem az államfő, az egyes osztályok vagy hatóságok önkénye vagy szeszélye, hanem kizárólag a törvényekben és más törvényes jogszabályokban kifejezett államakarat irányítja az állam és közegei magatartását. A joguralom fenntartása kétféle módon történik: előzetes és utólagos eszközökkel. A joguralmat fenyegető veszélyeket úgy lehet megelőzni, ha a jog szabályai világosak, kimerítőek, kétséget nem hagynak; ha a jogszabályokhoz olyan szankciók vannak fűzve, amelyek a jogszabály megsértésétől hatósági személyeket és egyeseket visszatartani alkalmasak; ha megfelelő jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre a közigazgatás szervezetén belül is a fenyegető sérelmek kiküszöbölésére; végre, ha az állam hatóságai és közegei szükség esetén gyorsan és biztosan közbelépnek. A jogállam fogalma azonban az említett előzetes eszközöknél sokkal nagyobb mértékben összekapcsolódott a megsértett joguralom helyreállításának a gondolatával. A jogsérelmeket ugyanis megelőzéssel teljesen kiküszöbölni a közigazgatás legtökéletesebb berendezése mellett sem lehet. A joguralom helyreállítása az állam külön jogvédő tevékenységét teszi szükségessé, a bíráskodást vagy igazságszolgáltatást. Ennek a lényege annak megvizsgálása, hogy a jogszabályokat megsértették-e. A jogsérelem orvoslása részben magánjogi, részben büntetőjogi úton történik; részben az okozott kár megtérítése, részben a jogsértő megbüntetése által. A bíráskodás gondolatát már az állami lét legkezdetlegesebb korszakaiban is megtaláljuk. Az igaz, hogy kezdetben a bírás•Jogállam XXVIII. évf. 4—5- füzet- 1 1