Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Dr. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [könyvismertetés]

SZEMLE. "47 vényszek hazassagugyi bírái par hét óta gyakorlatba vették a 77. $-os bontóperekben is a békéltetést és az előkészítő eljárást. Ez az új gyakorlat nem lesz alkalmatlanságok nélkül való. Az előkészítő eljárás az ilyen bontóperek nagy szarna mellett csak úgy lehetséges, ha az ily perekkel foglalkozó jelenlegi^ birakon kívül további számos bíró fog foglalkozni ily perekkel, csak azért, hogy a békéltetést elrendeljék, és annak során megkérdezzék a személyesen megjelenő feleket arról, hogy a 6 hónapi különélés tényleg megtortent-e. Praktikus eredmény ettől alig várható. Ha nem is volt meg a 6 hónapi különélés, a felek, ha egyszer helyhatósági bizonyítványt beszereztek, nem fogják ezt az adatot maguk megcáfolni és ezáltal saját maguk ellen az intellektuális közokirathamisítás tényálladékát megállapítani. Ha az alperes nem jelenik meg, ez úgyis csak azzal a konzekvenciával jár, hogy a békéltetést nemsikerültnek tekinti a bíróság. Az előzetes békéltetésre most nem tűznek ki 15 napnál rövidebb határidőt. Igaz, hogy így lehetetlen a 77. §-os bontópert 8—10 nap alatt elintézni. De vájjon megéri-e a munkatöbbletet egyedül az, hogy 8 nap alatt nem, de 4—5 hét alatt mégis csak lehet elválni. Úgy érezzük, politikai hangulat hatolt be a bíróság adminisztrációjába és ezért lett a 77. §-os per komplikáltabb akkor, amikor mindenki az egyszerűsítést hirdeti. —ur. A perutódlás kerdéséhe\. Dr. Schwartz Tibor kir. törvényszéki bíró úrnak jelen számunkban közölt felette tanulságos cikkéhez, melynek végső következtetése szerint az engedményes az engedményezett követelés iránt folyó perbe felperesként beléphet, néhány megjegyzést kívánnék fűzni. 1. Arra az elméletileg feltett kérdésre, hogy van-e az engedményes perbelépésének perrendi akadálya, talán választ ad a végrehajtási törvény 13. §-a is, amely az 1. bekezdésében (noha a szerint a végrehajtás rendszerint a végrehajtható ítéletben jogosított javára rendelendő el) kimondja azt is, hogy ha az engedmény folytán változás áll be a jogosított személyében, a végrehajtás az új jogosított javára rendelendő el. Ha a behajtás ezen fázisában a törvény megengedi, hogy a per megalapításában és lefolytatásában részt semmiképpen sem vevő engedményest végrehajthatóvá lépjen elő, sokkal inkább megengedhető, hogy a mindenesetre kontradiktórius peres szakban lépjen be felperesként az engedményes. Ha az analógia legis a magyarázat alapja lehet, akkor a Vht. alapján vitátlanui megoldható a felvetett kérdés ? 2. Rámutathatunk az engedményesnek felperesként való belépéséből az alperesre háruló azon előnyre, hogy a peres az engedményeshez való személyes viszonyából fakadó kifogásokat is felhozhatja, mint pl. a beszámítási kifogást, holott ugyanezt végrehajtatóként történt belépés esetén legfeljebb a hosszadalmas végrehajtás megszüntetési perrel tehetné, mi kevés előnnyel járna «a perek száma csökkentendő» elvre. ?. Pusztán az engedményes helyzetének gyakorlati megoldására, és pedig csupán az esetre, ha az engedményes és engedményező között ellentétes érdek nincsen és amikor ennélfogva a főbeavatkozási pernek ez az elméleti akadálya is megvan — kínálkozik az alábbi megoldás : Az engedményező felperes konkrét perben a kereset petitumát akként módosította, hogy «fizessen az alperes -t X. Y. (az engedményes) kezéhez», ahelyett, hogy • fizessen nekem• — és az engedménves a felperes mellé mellékbeavatkozóként perbelépett. Persze ezen megoldás helyességét is lehet támadni elméletileg, de a gyakorlatig jogásznak sokszor meg kell elégednie azzal, hogy a konkrét esetben — ha az elmélet rovására is — de használt az ügynek. Dr. V. P. — Az International Law Association (Nemzetközi Jogi Egyesület) magyar csoportja 1929 február hó 12-én dr. Nyúlásai János elnöklete alatt.