Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Dr. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog [könyvismertetés]

140 IRODALOM. radoztak azon, hogy a törvény hazánk különleges viszonyainakmegfelelő legyen. A törvény elindult útjára 1876-ban s megállapíthatjuk : a hozzáfűzött remények jogosak voltak, az élet vihartengerében ifjúkorában és férfikora teljében bátor hajósként megállotta helyét. De bekövetkezett az erők hanyatlása: külföldön, a művelt Nyugat kommerciálizálódott államaiban frissebb, a kor követelményeinek inkább megfelelő új kódexek jelentek meg a láthatáron. De törvényünk egy ideig még állotta, sőt faute de miuex még most is állja a harcot: ahol sebet kapott, azt erős lélekkel kioperálta magából (így lépett a 20. § helyébe az 1908: LVI1. te, a kereskedelmi üzlet átruházásáról), egyes részeit, melyek elkoptak, elavultak, újakkal cserélte fel (pl. a 453—462. §§-ok helyébe lépett a biztosítási jogi törvényi. Egész új matériát is vett fel (mint pl. az 1923 : V. tc. a tisztességtelen versenyről), a társasági jogot némileg javította a szövetkezeti jogi törvényekkel, sőt nem riad vissza attól sem, hogy egyik nagy részét -— a társasági jogot — amputáció útján egészen kidobja magából, s újjal cserélje fel. Az elavuló törvény mellett a haladó élet igényein segíteni addig is, míg a lassú gépezetű törvényhozás retortáján a jövendő kereskedelmi törvénye keresztüljut, a tudomány és a judikatúra hivatott, annál is inkább, mert ezzel részben az új törvény normái számára munkálja meg a talajt. Bo^óky Géza «Magyar Kereskedelmi Jog»-ának mind az 1287 oldala is ezt a célt tartotta szem előtt. A magyar jogtudomány e páratlan termékenységű reprezentánsának új munkája méltó az elődeihez. A kétkötetes mű felöleli a Kereskedelmi Törvény egész anyagát, de azonfelül mindazt, ami e tudománnyal kapcsolatba hozható. A mű I. kötete a «Kereskedők és kereskedelmi társaságok*), a II. kötete a «Kereskedelmi ügyletek» alcímet viseli s így címében követi a legális sorrendet, de ezt a szétválasztást úgy az elmélet, mint a gyakorlat szempontjából a törvénynél logikusabban viszi keresztül. Egész kivételes helyet foglal el jogirodalmunkban a «Bevezetés*, mely a kereskedelmi jog szükségszerűségének, fogalmának és elhatárolásának problémáit fejti ki. Itt találkozunk szerzőnknek azzal a fejlődés irányát előrevetítő megállapításával, hogy a kereskedelmi jog két irányban differenciálódik, egyrészt a kozmopolitizmus felé halad, másrészt pedig belső széttagolódása is észlelhető. A jogszokások és a tényleges szokások közötti különbségtétel, az üzlet fogalmának meghatározása s a vagyoni értékű.