Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Hazai jogesetek

JOGGYAKORLAT. i29 -munkaadó úgy igyekezett a felmondási időt elkerülni, hogy rövid határozott időtartamra kötött szerződést, amelyet időrőlidőre ismét határozott időtartamra meghosszabbított. A gyakorlat egyik iránya ebben a rendelet kijátszását látta s az ilyen szerződést határozatlan időtartamra kötöttnek tekintette, a szóbanlorgó határozat szerint azonban a~ ilyen megállapodások, átismételi meghosszabbítások lehelnek úgy a munkavállaló, mint a szolgálatadó jogos erdekeben állók, és pusztán a meghosszabbítások lényéből egymagában még nem lehel szükségképpen arra a meggyőződésre jutni, hogy egyik vagy másik szerződő fél a szembenálló felel jogaiban ki akarta volna játszani. Nézetem szerint ilyen esetekben a rosszhiszeműség vélelmezendő, amivel szemben a munkaadónak kellene bizonyítania, hogy eljárása nem a rendelet kijátszására irányult. A K. T.-nek a saját részvények megszerzésére és zálogbavételére vonatkozó tilalmával kapcsolatban a Kúria kimondotta, hogy a K. T. 161. §-a a saját részvényeknek megszerzését "agy Zálogbavételét lényegében csak a rendes üzletvitel során szokásos üzérkedéssel kapcsolatban tiltja, de e tilalom nem vonatkoztatható azon esetre, amidőn a társaság követelése egyéb kielégítési alap hiányában a saját rés-vények elfogadása nélkül fedezetlenül maradna és amidőn a saját részvények csak a társaság e;en fenyegető és máskép elháríthatlan kárának elkerülése végett fogadtatnak el. (II. 4297/1928. — I. 17.). — A K. T, 174. §-ában előírt 15 napi határidő a Kúria IV. 1962/1928. sz. ítélete (II. 14.) szerint akkor is a bemutató kérvény eredeti benyújtásának napjától számítandó, ha a bíróság ezt a kérvényt mellékleteivel együtt hiánypótlás céljából visszaadta, mert az igazgatóság által szabályszerűen alá nem íratott; ez a körülmény ugyanis nem akadályozta a felperest abban, hogy a; alakszerűségek mellőzése állal elkövetett' sérelemre alapított, a kö-gyűlés határozatainak mellő'ésére irányuló keresetéi a Kt. 174. §-ában meghatározott, a fennebbi naptól számított 15 napi záros határidő alatt előterjessze. Legalább is kérdéses, hogy az ilyen bemutatás a K. T. által megkívánt «bemutatás» kellékeinek megfelel-e, kétség esetében pedig - - jogvesztésről lévén szó — méltányosabbnak látszanék a liberálisabb állásfoglalás. — A részvénytársaság ügyeinek intézésére, ha az alapszabályokban nincsen olyan rendelkezés, hogy a társasági cégjegyzést két vagy több igazgatósági tagnak együttesen kell eszközölnie, az igazgatóság tagjai egyenlően vannak jogosítva, vagyis a részvénytársaságot ebben az esetben egyetlen igazgatósági tagnak a társaság nevében tett jogcselekménye is kötelezi. (IV. 7870/1928. — 1. 16.); az alapszabályoknak azonban —