Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Hazai jogesetek

JOGGYAKORLAT. sértett jogos érdeke sem teszi szükségessé az ügy továbbvitelét, a nyomozást megszüntetheti, s hogy ilyen tipikus esetekben a nyomozó hatóságok a nyomozás körülményes lefolytatása előtt más irányítást kérhetnek az eljárás szükségességét illetően a vádhatóságoktól, úgy valamennyi igazságügyi hatóság abba a helyzetbe jutna, hogy csak a valóban jelentőséggel bíró ügyekkel kelljen foglalkoznia és ezekben bagatellek által ne hátráltassák. Ily intézkedés azonban csak akkor vezethet célra, ha a vádhatóságok a dolog természetéhez tartozó és fokozott felelősségük átérzése által ellensúlyozott mérlegelési szabadságot nyernek. Mert az előbb említett törvény helyes kezdeményezésének a gyakorlatba való átültetését is nagyban megnehezítette az a kürülmény, hogy a nyomozás megszüntetését a lelettes hatóságokhoz intézett részletes jelentésben kellett véleményezni, amelynek elkészítése lényegesen nagyobb munkateherrel járt, mint az egyébként egyszerű ügynek szokásszerű elintézése. Végül meg kell emlékezni arról a régóta sürgetett újításról is, hogy az ügyészek és bírák mentesüljenek a mellékes^ segédhivatalok által is elintézhető teendők alól. Sürgetések, statisztikai lapok elkészítése, bűnjelek, elmaradt iratok küldözgetése, iratjegyzékek kitöltése mind ugyancsak oly munka, amely a nélkül foglalja le a bírák és ügyészek munkaidejét, hogy az érdemi munkásság számára rendelkezésre álló időnek ily módon való csökkentése indokolt volna. Amíg tehát ily kézenfekvő orvosszerekkel enyhíthetőnek látszik a bűnperek életidejének megrövidítése, kár volna a bűnvádi perrendtartás klasszikus szépségű formáit műtéti beavatkozással elváltoztatni. JOGGYAKORLAT. ^ Hazai jogesetek. I. Magánjog I. A volt úrbéresek egyetemét magába foglaló jogi személy jogképessége tekintetében a kir. Kúria P. III. 4794/928. sz. határozatában megállapítja, hogy a volt úrbéreseknek és illetőleg a^ok jogutódainak egyetemét — tehát mint jogi személyt — általában jogok megszerzésére, megváltoztatására, valamint megszüntetésére képes olyan jogalanynak tekinti, melynek csakis cselekvési,