Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - A perutódlás

IIÓ D? SCHWARTZ TIBOR. A másik lehetséges eset az, hogy az engedményező az engedményes jogát az engedmény alapján nem teszi vitássá, sőt a maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy az engedményes a már folyamatban lévő perben bekapcsolódjék. Itt most már vizsgálandó az, hogy a Pp. 82. §-ának, a felperes és a főbeavatkozó egymáshoz való viszonya szempontjából milyen értelmezés tulajdonítandó. A vonatkozó § tulajdonkép nem fejezi ki világosan, hogy a főbeavatkozó az alapperben szereplő melyik fél részéről követeli magának a dolgot vagy jogot. Dr. Kovács Marczell1 legújabb kiadású Kommertárjában leszögezi azt az álláspontját, hogy: «felperes beleegyezésével az ő jogutóda az alperes beleegyezésétől függetlenül, főbeavatkozási per nélkül is új felperesként beléphet a perbe». Ezzel kapcsolatban azonban leszögezi azt is: «hogy a főbeavatkozásnak nem alapfeltétele az, hogy a perbe vett jog a főbeavatkozó és a főperbeli felperes között vitás legyen és így az a körülmény, hogy a főperbeli felperes a beavatkozónak jogutódlását elismeri, még nem vonhatja maga után a beavatkozás elutasítását». Ezek szerint tehát a jogutód perbeli jogainak érvényesítésére vagylagosan rendelkezésére áll a főbeavatkozási per, vagy az, hogy függetlenül attól, a már folyamatban lévő perbe mint új felperes beléphessen. A kérdés perjogi nehézsége a jogutódnak egyszerű perbelépését illetőleg főleg abban lesz, hogy a perbebocsátko\ássai a jelek köpött létrejött perjogi viszony mégszüntethető-e az egyik félnek egyoldalú jogügyletével. Kétségtelen, hogy a perbebocsátkozásnak és ezzel kapcsolatban a peralapításnak fontos perjogi következményei vannak. Ha azonban arra az álláspontra helyezkedünk, melyet az elmélet terén dr. Magyary Géza képvisel,2 hogy a perbebocsátkozás nem a felperes és alperes együttes cselekménye és így SLI nem kétoldalú, hanem csak egyoldalú perbeli cselekmény és hogy a perbebocsátkozás folytán a peresfelek egymással perjogi jogviszonyba nem lépnek, úgy nem tulajdonítható ügydöntő jelentőség perjogi szempontból annak, ha a perbebocsátkozás után személyileg a felperes tekintetében változás áll be. Mérlegelendő még azon körülmény is, hogy a jelenlegi jogállapot szerint nincsen tiltó akadálya annak, hogv az ú. n. res litigiosa elidegenítessék.3 1 Magyar Polgári Perjog, 264. oldal. 2 A magyar polgári pereseljárás alaptanai, T7j oldal. 3 Dr. Kovács Marcel : A polgári perrendtartás magyarázata. 202. old.