Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása

100 DJ DEGRÉ MIKLÓS. A jogegységi tanács tehát a K. teljes ülési döntvényének alkalmazása tárgyában jogegységi döntvényt hozni volt kénytelen. Erre az eddigi gyakorlatban talán még példa nem volt. A II. B. N. 52. §-a erős rést üt a~B. T. K. 2. §-án. És pedig két irányban. Egyrészt annak kimondásával, hogy az új törvényt a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell (1. bek.), másrészt pedig ennek a tételnek törvénybe iktatásával, hogy azokban az ügyekben, mikben az elsőfokú bíróság a törvény hatálylépésének napja előtt már érdemlegesen határozott, a pénzbüntetés és pénzbírság tekintetében továbbra is a törvény hatálybalépésekor hatályban volt jogszabályokat kell alkalmazni (2. bek.). A rendelkezés egészen határozott lévén, a gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pénzbüntetésre vonatkozó régi jogszabályokat kell az átmeneti időben alkalmazni az esetben is, ha ezek az új törvény rendelkezésénél nem enyhébbek, így a II. B. N. 3. § utolsó bekezdésének az a rendeltetése, hogy pénzbüntetés mellett mellékbüntetéskép pénzbüntetést kiszabni nem lehet, enyhébb a hatálybalépéskor érvényben volt jogszabályoknál. Mégis a gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a szabály az átmeneti időben alkalmazást nem nyer s így pénzbüntetés mellett is lehet mellékbüntetéskép pénzbüntetést kiszabni (B. J. T. LXXX. 96. 1.). 75. §. A szándék és gondatlanság kérdése merül fel a határozatban, mely gondatlanságot állapít meg a férfi terhére, ki tudva, hogy nemi betegségben szenved, nejével nemileg érintkezik (B. J. T. LXXX. 24. 1.). Ily esetben szándékosság állapítandó meg. mert gondatlanság csak akkor forog fenn, ha a férfi nem tudta, de gyaníthatta, hogy nemi betegségben -szenved. yg. ,ss'. A K. gyakorlata sok éven át az volt, hogy kölcsönös verekedés esetében jogos védelem egyáltalában meg nem állapítható. Utóbb az a helyes felfogás nyer kifejezést a K. gyakorlatában, hogy a kölcsönös dulakodás nem zárja ki a jogos védelem megállapítását, ha az egyik fél a másiknak támadása folytán védekezésből dulakodott. E helyes állásponttal nincsen ellentétben az újabb döntés, mely szerint kölcsönös és egyszerre történt támadás esetében jogos védelemről szó nem lehet (B. J. T. LXXX. 98. 1.). 82. §. Az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg e §-t alkalmazta a K. az orgazdával szemben, ki a tett elkövetésekor nem tudott arról a körülményről, mely az előző cselekményt bűntetté minősíti (B. J. T. LXXX. 26. 1.).