Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - Törvénykönyv és szokásjogi rendszer

TÖRVÉNYKÖNYV ÉS SZOKÁSJOGI RENDSZER. 73 seket látunk. Mikor jut a jogkereső fél annak tudatára, hogy melyik jogtételhez kell alkalmazkodnia jogviszonyainak rendezé­sében. Az igazságügyminisztériumnak a hazai magánjogi szabá­lyokról gyakran kell hiteles bizonyítványt kiállítani vagy tájé­koztatást nyújtani. Tapasztalatból tudom, milyen nehéz sokszor kétséget kizáróan megállapítani, mi Magyarországon valamely kérdésben az érvényes magánjogi szabály; annál kevésbbé lehet azt elvárni a külföldi állampolgároktól és hatóságoktól, akiknek pedig a magyar jog ismeretére lépten-nyomon szükségük lehet. í A szokásjog természeténél fogva folyton lassú alakulásban s fejlődésben levő változékony jogrendszer, amely egészen addig, amíg a szilárdabb alakú jogegységi és teljesülési döntvényekben határozottabb formulázást nem nyer, mindig bizonytalan és inga­tag. Bizonytalan, még ha kétségtelenül megismerhető is, mert mindig a konkrét esettel kapcsolatban jut kifejezésre és sok­szor nem lehet biztosan tudni, hogy a döntésben mennyit kell az eset egyéni sajátosságának tulajdonítani s mennyit lehet ál­talános elvi kijelentésként elfogadni. Ingatag, mert egyének szerint különböző bírói meggyőződésnek szülötte, amely maga is állandóan változásnak van alávetv§>> E mellett a szokásjogi tételek esetenkint alakulván ki, szükségképpen hézagosak, egymással nem mindenben állanak szerves logikai kapcsolatban; ennek következménye, hogy a szokásjogi intézmények csak a gyakorlati életben előfordult esetekben nyernek szabályozást, egyéb vonatkozásaikban pedig csonkák és kiépítetlenek maradnak. Szembetűnő hiánya a szokásjogi rendszernek az is. hogy a függőben levő jogviszonyok lebonyolítására nem tud határo­zottan megszabott határidőket megállapítani. Már pedig a jogi konszolidációnak nélkülözhetetlen tényezője az idő, mely egy­felől nem engedi, hogy a huzamosabban fennálló tényleges álla­potok szükség nélkül bolygattassanak, másfelől a feleket a jog­rend és a jogbiztonság érdekében arra szorítja, hogy függőben levő vagy bizonytalan jogigényeiket mielőbb érvényesíteni igye­kezzenek. Végül meg kell említenem azt is, hogy a szokásjog nem tud formakellékeket megállapítani, ami pedig a jogbiztonságnak szintén egyik legfontosabb tényezője. II. Mindezt a hiányt és hátrányt, mely a szokásjogi jog­rendszerrel szükségképpen együtt jár, csak egy jól szerkesztett s helyes elveken felépített rendszeres törvénykönyv tudja meg­szüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents