Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Dr. Kovács Marcel: A polgári perrendtartás magyarázata [könyvismertetés]

56 IRODALOM. angol, francia, német s amerikai állandó választottbíróságokat, amelyek igen nagy jelentőségűek a nemzetközi forgalomban. Amikor az áru tőzsdei ára az egyik napról a másikra erősen változhatik, a szükséges gyors ítéletet csak a választottbíróság hozhatja. Ennek tagjai a magas rendű bírói munkáért méltán kapnak tiszteletdíjat, míg a tőzsdebíróság bírói tagjai tiszteletdíj nélkül működnek. A tapasztalat bizonyítja, hogy az egyes szakmákban alakult állandó választottbíróság működése sokkal gyorsabb, mint a tőzsdebíróságé, amelynél a sok halasztás miatt az eljárás sokszor hosszú ideig tart. A nemzetközi vonatkozások ismertetésénél látjuk, hogy a küldföldi államok egymással számos nemzetközi szerződést kötöttek a választottbírósági ítéletek kölcsönös végrehajtása tárgyában. Magyarország azonban még a genfi egyezményt sem írta alá melyhez eddig mintegy húsz állam járult hozzá. Ez az egyezmény legalább az egymás területén létrejött választottbírósági szerződés érvényét ismeri el. Nagyon érdekes, hogyan oldották meg a németek az orosz szovjetállammal való élénk kereskedelmi forgalmukból származó peres ügyek elintézése kérdését. A két állam szerződést kötött, amely szerint az ily ügyek oly választottbírósághoz tartoznak, amelyben az egyik bíró német, a másik orosz választottbíró. Ha a választotibíróság német területen ítélkezik, az elnököt a Reichsgericht elnöke nevezi ki, ha orosz területen ítélkezik, úgy az orosz legfőbb állami bíróság elnöke nevezi ki. A németek oly bíróságban, amelyben egy, esetleg két német honfitársuk ül, jobban bíznak. J vimnt az orosz szovjet-állam bíróságában. Dr. Bán/ás^ Jenő. J X Dr. Kovács Marcel: A polgári perrendtartás magyarázata című korn-' mentárja második kiadásának II, III. és IV. füzete megjelent. A második füzet a Pp. 28—80. §-nak, a harmadik füzet a Pp. 81 — 138. §-nak, a negyedik füzet a Pp. 139—237. §'-nak anyagára terjeszkedik ki. Gazdag tartalomban, a bírói gyakorlat és a jogelmélet újabb fejlődésének tökéletes feldolgozásában, számos újításban, a rendszerezés és előadás művészetében ezek a füzetek, méltó folytatásai az első füzetnek. Azt az eltérést és sokoldalú haladást, amely a második kiadást az első fölébe emelte, mindenkinek alkalma lesz megállapítani, mert ez a forrásmunka annak a gyakorlati jogásznak asztaláról, aki szakszerű feladatát felelőssége tudatában végzi, — nem hiányozhatik. A II. IV. füzet nóvumai .közül tehát csak általánosságban emelem ki, hogy a vasúti állomás és üzletvezetőség hollétére alapított illetékességre (28. §. 15/a—19,a); a több teljesítési helyre; az okiratból megállapítható teljesítési helyre: a részletügyletre (29. §. V., VIII., IX); a váltó telepítés jogosultságára (30. §. 13 —15.); az üzleti könyvekbe való bejegyzés tárgyára ; különösen az árúszállítás, a kártérítés, az előleg visszafizetése iránti perekre ; a telekkönyvi előjegyzés kérdésére; a váltókeresetekre és a több követelésből előálló keresetekre (32. §. VII. IX. XI.); a perenkívüli eljárásból származó ügyvédi, gondnoki, ügyészi díjakra (36. §. 10—11/a. 12—13/a); a dologi jogot tárgyazó perek illetékességének kizárólagosságára (39. §. II., IV., VI., XIII.); az örökösödési ügyekben irányadó nemzetközi viszonosságra és az anyagjogi szabályok konkurrenciájára vonatkozó tárgyalása, továbbáa4í. §. I., II., IV., VII.; az 51. §. I. 2—3—4. és V., VIII., IX.: az 54., Í5., 157. §.-nak; a 70. §. IV., V.; a 71. III. A.; a 80. §. IV.—VII., XIII., XX. alatti részének teljesen új átdolgozása, a választottbírósági eljárásban és az igényperben a fő- és mellékbeavatkozás megengedésére (82. II., 84. §. II.); a mellékbeavatkozó perújítási jogosultságára (84.- §. II.): a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett perbehívási kérelemre :