Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Spengler [Oswald] jogfilozófiai tanításai

JOGGYAKORLA T. 49 vádlŐ által állítólag elkövetett visszaélésekre a kir. törvényszék a ténymegállapítást ki nem terjesztette, ellenben tényként megállapította azt, hogy a kir. ügyészség főmagánvádlóval szemben a H. szövetkezet sérelmére elkövetett állítólagos bűncselekmények miatta nyomozást megszüntette. Abból a körülményből, hogy főmagánvádló a kaszinói választmány határozatát meg nem fellebbezte, nem lehet arra következtetni, hogy főmagánvádló azt magára nézve sérelmesnek nem tartotta, csupán arra, hogy a határozat indokául felhozott körülmények elbírálására a kaszinói közgyűlés illetékességél nem ismerte el. Ezek szerint az alsófokú bíróságok tévesen állapították meg, hogy a vádlott által használt, valamely tényre utaló, sértő kifejezés valósága bizonyítást nyert és ehhez képest tévesen mentették fel vádlottat, a Bv. [6, >;-ára való hivatkozás mellett. (1927 : X. 18. B. 954/927.) A Kúria megtisztult látkörből való, bölcs ítélkezésének egy újabb, félreismerhetlenül jellemző bizonyítéka e határozat. i(j2i: III. tc. szerinti ingatás értelmezése. A törvény 6. §-ának nyilvánvaló célja az, hogy a katonaság intézményét, a fegyveres erőt még attól a veszélytől is óvja, ami az egészen szűk körben, vagy alattomban folytatóit izgatások és áskálódások bomlasztó hatásában rejlik. Nem szükséges azonban ezen cél érdekében a törvény tilalmát olyannyira kiterjeszteni, hogy családtagnak családtaghoz, nevezetesen testvérnek lestvérhez intézett, kizárólag ennek szánt, borítékba zárt olyan bizalmas tartalmú levél is az elkövetési módozatok közé soroztassék, mint vádlottnak vád tárgyává tett levele. A hozzátartozók között elhangzott vagy levélben közölt ilyen nyilatkozatok ugyanis a törvény által védeni kívánt intézményeket komolyan rendszerint nem veszélyeztetik. (1027. X. 4. B. 3560/926. sz.) E kötvény által előszabott mellékbüntetés a BTK. 54. §-ának alkalmazásával szintén mellőzhető. 1927. X. 18. B. 5755/926. sz.) Tiltott közlés: felmentés: mert: vádlott nem a fegyverszakértői írásbeli véleményt, tehát hatósági iratot, hanem a házkutatás és bírói szemle lefolyását és a fegyverszakértőknek egyes megállapításait közölte, amelyeket csak a helyszíni szemle alkalmával talált lövése nyomokkal kapcsolatban élőszóval terjesztettek elő. Ennek közzététele pedig nem esik a felhívott törvényhely által tiltott közzététel körébe. De nem állapítja meg vádlott cselekménye az 1897: XXXIV. tc. 20. sj-ában meghatározott tárgyalási titok megsértésének vétségét sem, mert ez a törvényes rendelkezés csakis a nem nyilvános tárgyalás vagy főtárgyalás közzétételét tiltja, már pedig a vizsgálóbíró által tartott helyszíni szemle és házkutatás, tárgyalásnak nem tekinthető. A vizsgálóbíró által foganatosított házkutatás megállapításai a Bp. 191. g-a szerint hivatali titkot képeznek ugyan, de csak azokra nézve, akik a házkutatásnál mint a hatóság tagjai, közegei, vagy mint bírósági tanuk vettek részt. A vádlott nem mint olyan egyén van vádolva, aki a titoktartásra kötelezett jelenvolt személyek közé tartozott. (1927. XI. 3. B. 4075/926 ) A napilap sérelmére elkövetett rágalmazás esetén a Btk. 110. §-a értelmében csakis a kiadóvállalat részvénytársaság cégnek, mint a lap tulajdonosának, tehát sértett félnek magánindítványára üldözhető, valamint a Bp. 47. :5-nak 1. bekezdése értelmében főmagánvádlóként is csak az említett sértett cég és illetve mind a két esetben ennek törvényesen jogosított jogi képviselője léphet fel. Jogállam. XXVII. évf. 1. füzet. A