Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A kötelező védelem és a szigorított dologház

IRODALOM. 5l7 tora (R. Demogue) szerint a férfi nem gazdagodott alaptalanul; mert a házassági ígéret a nő részéről ingyenesen történt szolgáltatást nem tette bontó feltétel alatti juttatássá. Közli: Dr. Fíirsl László. IRODALOM. Dr. Ballá Ignác: Tételes magyar nem^etkö^i magánjog. (Budapest, 1928. Grill Károly könyvkiadóvállalata.) Szerző a magánjogi irodalom értékes munkása. Még emlékezetünkben van Magánjogtan című könyve, amelyben különböző tételes magánjogok eszenciáját próbálta összefoglalni. Új könyve is nyeresége magánjogi irodalmunknak. Az eleven magyar nemzetközi magánjogot tárgyalja. A magánjogi jogviszonyok pedig még talán sohasem kerüllek oly sűrű nemzetközi vonatkozásba, mjnt most, amikor a világháborút követő «békcállapotrólx kell beszélnünk. De semmiesetre sehol sincs akkora aktualitásuk, mint a «békemű» által szétszakgatott Középeürópában, s különösen nálunk. Ballá szerző minden tekintetben kitűnő könyve hézagpótló és így nem nélkülözheti sem az elméleti, sem a gyakorlati jogász. Az egész anyagot nagy áttekintéssel és mindenre kiterjedő tárgyismerettel, jó judiciummal, élvezhető nyelven, rendszeresen és tömören tárgyalja. Az általános részbe az alaptanokkal foglalkozik és különös súlyt helyez- a honossági kérdésre, amelyről nemrég külön dolgozata is megjelent. A különös részben külön-külön főcím alatt személyi — beleértve a családi — jogokkal és a vagyoni jogokkal foglalkozik. Jól összeállított tárgymutató fokozza a mű gyakorlati használhatóságát. John Henry Wigmore, a Northwestern University professzora : A panoráma of the World's Legal System. Sainl Paul, jp2Ó\ West Pubtishing Company. A jogi oktatás eszközei általában a nyomtatott szöveg és élőszó voltak. Kevéssé gondoltak eddig arra, hogy az oktató-nevelő hatás fokozására illusztrációk is felhasználhatók. Most jelent meg John Henry Wigmore professzor szerkesztésében «A világ jogrendszereinek panorámája» címen egy háromkötetes mű, mely 1500-nál több képet és ábrát közöl «a világ jogrendszereitől». Bemutatja a jog legősibb eszközeitől és dokumentumaitól kezdve (II. Ramses kőbe vésett szerződése a hittitákkal Kr. e. nooj a legrégibb írott végrendelet (Kr. e. 1800-ból), a történelem korszakain át a jogintézményeket képben, az ókori-egyiptomi népbíráskodást ábrázoló egykorú rajzoktól kezdve (érdekes ezen a népbírák rajza a vádlottal és az igazságot jelképező mérleggel), a jogvilágot illusztráló képek és egyéb emlékek sorozatát, a Lex Salicának a germán népvándorlás korában írásba foglalt alakját stb., stb. és egészen napjainkig reprodukálja a képek és emlékek óriási számát. Azt hisszük, helyes lenne, ha egyetemeink és tudományos könyvtáraink beszereznék a jogtörténetének ezt a páratlanul gazdag illusztrációját. Csekey István: A kisebbségi kuliúraulonómia Es\tors\ágban. Budapest, Franklin-Társulat, 1928. 52 1. Szerző, a kisebbségi jog alapos ismerője, jogi rendszerét adja itt a kisebbségi jogvédelemnek. Csekey értékítétele szerint «A világon a legelső kisebbségi kultúrautonómiát egy uralkodó népességre a magyarral rokon kis északi állam, Észtország valósította meg.» (7. 1.) A szerző jogászi bírálattal bemutatja az egész eddigi jogfejlődést, ami minket, magyarokat, fölötte érdekelhet, tekintettel elszakított magyarságunknak kisebbségi sorsára.