Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A kötelező védelem és a szigorított dologház

Dí ZÖLDY MIKLÓS. 4. végül mikor szigorított dologházbautalást kimondandó jogerős ítélet és más jogerős ítéletnek a Bp. 518. § 3. bekez­dése szerint való összbüntetésbe foglalásának, illetve a Btkv. élt. 36. § szerint és a 18. sz. döntvény értelmében való egybe­foglalásának (comulatio) szüksége merül fel, nem kell-e föltél­lenül a bíróságnak védő kirendeléséről, illetve alkalmazásáról gon­doskodnia } És erre a kérdésre csak igenlőleg felelhetünk. Ugyanis az eddigi jogszabályok szerint, a törvényszék egyesbírói eljárás­ban (mindig csak törvényszéki eljárással foglalkozom, mert szi­gorított dologházbüntetés csupán bűntett esetében szabható ki) a Bp. 56. § 1. pontjára nem kellett figyelmet fordítani. Mi­után azonban — miként arra a budapesti kir. ítélőtábla gya­korlatával szemben külön ítélkezésemben kitértem — a II. Bn. 31. §-ában elfoglalt törvényes álláspont félreérthetetlenül a tör­vényszéki egyesbíró által is kiszabható szigorított dologházbün­tetés lehetősége mellett tört pálcát — mérlegre kell tennünk e felvetett kérdés elbírálásánál: mit jelent a szigorított dolog­házbüntetés a maga szankciójában? A II. Bn. miniszteri indokolása ezt oly eszköznek tekinti, mely a megrögzött bűntettesek ártalmatlanná tételét és velük szemben a társadalom megvédését célozza. Azáltal pedig, hogy magában a bírói ítéletben a szigorí­tott dologházi őrizet legrövidebb tartama határozandó meg csupán, annak fölfelé való terjedelme pedig nem korlátozható (II. Bn. 39. §) az eddigi elméleti, valamint gyakorlati álláspont­nak megfelelően, azt hiszem, vitán felül áll, hogy a szabadság­jogok korlátozása szempontjából a szigorítojt dologházbautalás súlyosabb büntetésnek tekintendő a meghatározott tartamú fegy­házbüntetésnél; a súlyosság 'szempontjából azzal csak az élet­fogytig tartó fegyházbüntntés konkurrálhat. Maga a Bp. 56. § 1. pontjára vonatkozó miniszteri indo­kolás a kötelező védelem szempontjából felállított ötévi bün­tetési időhatárt praecariusnak nevezi; s ennek a caesurának felállítását a nélkülözhetetlenségével magyarázza. Már most, ha meggondoljuk, hogy az ötévi időhatárban megállapított büntetési tétel, még az 1921. évi 29. tc. 2. §-a szerint törvényszéki egyesbírói hatáskörbe tartozó bűncselek­ményeknél is illuzóriussá válik, midőn a bíróságnak módja vanr törvényadta jogánál fogva, szigorított dologházbautalást tartal­mazó ítéletet hozni, mely büntetésnek felső határa az ítélkező bíró előtt is ismeretlen; alsó határának megállapítása pedig a háromévi limessel korlátozottan szabad mérlegelésére van bízva,

Next

/
Thumbnails
Contents