Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Közigazgatásunk reformja és a magyar ügyvédi kar

5>o Dí TIHANYI LAJOS. utóbbi kiterjesztése alkalmából Felsőházunk és Közigazgatási Bíróságunk elnöke : Wlassics Gyula báró oly meggyőző erővel hangsúlyozta, jogállamban nem lehet miniszteri funkció. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat azonban nyilván nem akar a maga reformjainak életbeléptetésével az alsófokú közigazgatási bíróságok felállításáig várni. De a törvényjavaslat felülvizsgálati intézményének természete akkor is elkerülhetetlenné tenné a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi ellenjegyzésnek megkövetelését,, a? ügyvédi kényszert, ha a felülvizsgálati kérelem szakbíróság elé tartoznék. Hiszen az ügyvédi kényszer hiányát a legmagasabb jogászi nívót jelentő Közigazgatási Nagybíróságunk nagy tekintélyei már a mai közigazgatási bírósági eljárásban is fogyatékosságnak tekintik. S így jogállamban még inkább lehetetlen, hogy a felülvizsgálati kérelem intézményének olyan szabályozása mellett, melynél a felülvizsgálati bíráskodás — reméljük, csak egyelőre — miniszteriális jogkörben marad, e par excellence jogkérdésben való és még csak nem is bírói fórum elé tartozó jogorvoslati kategória terén jogrendünk integritásának megóvása a laikus-érdekeltek vagy zugirászok kezére legyen bízva. Ha a közigazgatási bírósági panaszeljárásra csak kívánatos, hogy a most tárgyalás alatt levő közigazgatási reform meghozza az ügyvédi kényszert, a törvényjavaslat felülvizsgálati intézményére az ügyvédi kényszer kimondása a jogrendnek egyenesen elengedhetetlen követelménye. Pesthy Pál igazságügy miniszter, ki a magyar ügyvédi Kar nemzeti hivatása iránt mindenkor annyi megértésről tett tanúságot, a Budapesti Ügyvédi Kamara által tiszteletére ez év decemberében rendezett vacsorán állam férfiúi bölcseséggel azt helyezte kilátásba, hogy a közigazgatási reform az ügyvédi Kar érdekeiről sem fog megfeledkezni. A magyar ügyvédi Kar csak azt várja a közigazgatás reformjának törvényétől, hogy az ügyvédi Kar érdekei abban legalább ott ne mellőztessenek, hol azok mellőzése a Kar külön érdekeitől függetlenül is az egyetemes nemzeti közérdek sérelmét jelentené. A magyar ügyvédi Karnak minden oka megvan arra, hogy teljes bizalommal lássa közérdekének képviseletét az ország igazságügyminiszterének kezében.