Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A magánjogi törvénykönyv jelzálogi fejezete és a jelzálogjogról szóló törvény

A MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYV JELZÁLOG! FEJEZETE. $0} elégítés stádiumában annak határozott pénzösszeggé kell válnia. Vagyis kielégítést a jelzálogjog alapján már csak meghatározott pénzösszeg erejéig lehet keresni. A különbség a két szöveg közt csak az, hogy a Mt. ezt a tételt már a 728. §-ban a jelzálogjog lényegéhez tartozó elemként kiemeli, míg a Jt. ezt a kiemelést elmulasztja. Ennek az eltérésnek mégis megvilágításra szorul egy magyarázati lehetősége. így lehetne okoskodni: Általános tétel, hogy korlátolt dologi jogok csak a törvényben megszabott tartalommal keletkezhetnek. Ha tehát a Jt. nem emeli ki, hogy a jelzálogjog határozott pénzösszeg erejéig való kielégítés keresésére jogosít, a Jt. értelmében jelzálogjog lesz az olyan jog is, amelyet a 7. § szabályait figyelmen kívül hagyva, a pénzre átszámítás módozatát nem tartalmazó okirat alapján jegyeznek be, míg a Mt. értelmében az ily bejegyzés jelzálogjogot nem fog eredményezni, mert a Mt. olyan korlátolt dologi jogot, amely nem pénzösszeg erejéig biztosít, a kielégítés keresésére jogot, nem ismer, sőt a 729. § 1, bekezdésében még tüzetesen is megjelöli, hogy a jelzálogjogot milyen követelés biztosítására lehet alapítani. Nézetem szerint ez az érvelés nem lehet helytálló, mert a Jt. 7. §-a éppen úgy megkívánja a követelés meghatározását, mint a hitelező megjelölését, nyilvánvaló tehát, hogy a követelés törvényszerű megjelölése nélkül éppen úgy nincsen a Jt. szerint sem jelzálogjog, mint ahogyan nincsen jelzálogjog a hitelező megjelölése nélkül. III. A Mt. 732. §-ának a Jt. 5. $-ával szemben mutatkozó eltérése már első pillanatra is csak szövegezésbeli. Nem így a Mt. 733. §-ának a Jt. 6. §-ával szemben mutatkozó az az eltérése, hogy míg a Mt. 733. §-a értelmében a jelzálogjog megalapításához a felek megegyezése szükséges és a tulajdonos jognyilatkozatának az okiratbafoglalás érvényességi kelléke, addig a Jt. 6. §-a szerint a jelzálogjog alapításához elég a tulajdonos egyoldalú beleegyezése. Mindkét szöveg szerint kell természetesen a konstitutív hatályú telekkönyvi bejegyzés. Lényegben az eltérés itt is elenyészik, ha egyfelől figyelemmel vagyunk a Mt. egy kapcsolatos rendelkezésére, másfelől a fennálló jognak egy a Jt. 6. §-ához kapcsolódó szabályára. A Mt.-nek egyik teoretikus alapon kiépített elve, hogy a dologi jogok alapításához az ú. n. dologi megegyezést kívánja meg. Ez a dologi megegyezés minden olyan ügyletből, amely