Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - A magánjogi törvénykönyv jelzálogi fejezete és a jelzálogjogról szóló törvény

500 Dí NIZSALOVSZKY ENDRE. t ása után és még annak életbelépése előtt ugyanarról a tárgyról eltérő tartalmú rendelkezések kerültek a törvényhozás elé és így nem lesz felesleges ezeket az eltéréseket egy kicsit közelebbről szemügyre venni. II. A Mt. jelzálogjogi fejezetének és a Jt.-nek mindjárt az első §-ában két eltérés észlelhető. Az egyik az, hogy a Jt. i. §-a értelmében a jelzálogjog rendszerinti tárgya: ingatlan, a Mt. 728. §-a értelmében: telek. Ez az eltérés — bár a jelzálogra vonatkozó egész joganyagon végig vonul — nem lényeges és nem is látszik egyébbnek egyszerű szóhasználati eltérésnél. De éppen ezért felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség volt ebben a vonatkozásban a Jt.-től eltérésre. Az első, amit ezzel kapcsolatban ki kell emelnem, az. hogy voltaképpen nem a Mt. inkorporálja magába a Jt.-t, hanem megfordítva, a Mt. már készenálló szövegéből vált ki és lett önálló törvénnyé a Jt. Csak a képviselőház igazságügyi bizottsága helyettesítette a Jt. javaslatában szerepelt telek kifejezést az ingatlan kifejezéssel, megokolva ezt azzal, hogy a fennálló jogunkban az ingatlan kifejezés a használatosabb. Jóllehet írott jogszabályaink is használják a telek kifejezést, hiszen nem ingatlankönyvünk, hanem telekkönyvünk van, a Jt. szóhasználata mégsem eshetik kifogás alá, mert a fennálló jogszabályok keretében a jelzálogtárgy ingatlanként megjelölése semmi zavart nem kelthet. Másként áll a helyzet a kódex szempontjából. A kódexnek ugyanis egyik igen fontos feladata a magánjogi szakkifejezések értelmének tisztázása. A jogrendszer megtisztulását és világossá válását kétségkívül nem szolgálná, ha a kódex is olyan váltakozó értelemmel használná pl. az alkotórész és a tartozék, a birtokos és a birlaló kifejezéseket, mint ahogy ez a mai joggyakorlatunkban előfordul. Hasonló okból nem mellőzhette a kódex annak a fogalomnak az egységes névvel illetésétsem. amelyet ma majd ingatlan, majd telek névvel jelölünk meg. Ezt az egységes elnevezést a kódex 434. §-ának 2. bekezdése tartalmazza, kimondva, hogy ingatlanok a telkek, a föld felületének egyes határozott részei alkotórészeikkel együtt. A telek kifejezést azután a kódex sok helyen alkalmazza és felhasználja természetesen a jelzálogjog tárgyának a megjelölésére is. Azzal azonban, hogy a telek kifejezés értelmét a 434. § megadta, a jelzálogjog tárgya még nincs világosan meghatározva, hiszen a föld felületének egyes határozott részei csak akkor lehetnek jelzálogjog tárgyává, ha azokat a jogszabály önálló jogtárgyakként elismeri. Az Mt. 728. §-a tehát a tel-