Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 10. szám - A védelem mint művészet
A VÉDELEM MINT MŰVÉSZET. 489 szenvedély által üldözöttnek, a hatósági egyoldalúság által elgáncsoltnak védelmére szólítja. Amikor mint a szabadságnak, jognak és becsületnek bajvívói szállunk sorompóba és minden képességünket és készségünket a végsőkig fokozza az a felismerés, hogy szabadság, jog és becsület nélkül az élet méltóság és még- a halál is reménység nélkül volna. Amikor érezzük,, hogy egész multunk, jellemünknek fejlődése, tudásunk megszerzése, a lelki tisztaság, amelyre törekedtünk és még a külsőtekintély és tisztesség is, amelyhez eljutottunk, mind-mind csak egy nagy egyetemes előkészülés volt arra, hogy a kötelességteljesítésnek komoly órájában, mint a társadalomnak élő lelkiismerete, tisztán és önfeláldozóan szálljunk szembe az emberi: jogok védelmében a hatalommal. Amikor halljuk a lelkiismeretnek dobpergését és megyünk előre a kötelességnek útján. íme, megragadtuk a védőművészetnek lényegét. Nem elég a tudás, az értelem, a formatökély, aminthogy mindez á művészetnek más ágaiban, sem a képzőművészetben, sem a költészetben, sem a színművészetben nem elegendő, mert mindezeket a képességeket egy fennkölt léleknek kell áthatnia és mozgatnia, hogy művészit teremtsenek. Az erkölcsi törvények a művészetnek is törvényei. Minden művészetben a technikai készség csak a szellem magasabb elgondolásait van hivatva megvalósítani. A mi művészi jeladatunk a büntető igazságszolgáltatásban az, hogy mint a társadalomnak élő lelkiismerete hassunk a törvényi jogot alkalmazó bíróra. Ha nem ez a felismerés vezet, úgy tudásunkkal és értelmünkkel, mint jogi mesteremberek, igen tiszteletreméltó segédmunkásai lehetünk az ítélkezésnek, de nem találtuk meg a mi hivatásunknak legmagasabb rendeltetését. Önök tudják, ki az advocatus diaboli, a diabolus rotae: az ügyvéd, akinek kötelessége, hogy tagadással és ellenvetéssel és okvetetlenkedéssel gátolja a kanonizációs pörben, hogy felületes és könnyelmű eljárás útján valakit szentté avassanak. A mi feladatunk a bűnpörben pedig az, hogy tagadással és ellenvetéssel és ha kell, okvetetlenkedéssel akadályozzuk meg azt, hogy valakit alaptalanul bűnösnek kimondjanak vagy túlzott büntetéssel sújtsanak. Kételyeket kell ébresztenünk a bíróban a vád tényalapjának valósága, jogi szerkezetének helyessége felől. A summum jur summa injuria eseteiben meg kell ingatnunk a vádnak erkölcsi alapját. A meggyőződésnek minden, fegyverét kell felsorakoztatnunk, az értelmieket s az érzelmieket, szellemieket és erkölcsieket.