Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Mi lesz a telekkönyvünkkel?

MI LESZ A TELEKKÖNYVÜNKKEL? 48$ latunk a tulajdonközösségi perek tekintetében fokozatosan a helyes útra tért akkor, amidőn nem kezelte a tulajdonközösségi pereket teljesen sematikusan az Optkv. szellemében és különösen az árverés utján való megszüntetés elvét megfelelő korlátok közé szorította. A mai viszonyok között ez a precizitás megy veszendőbe. Az ország sok részében vannak tényleges birtokosok, sőt tulajdonosok is, akik nincsenek bent a telekkönyvben, s nagy számmal vannak ingatlanok, melyek részben megengedett, részben meg nem engedett jogi forgalom tárgyai a nélkül, hogy az új tulajdonos a telekkönyvbe bekerülne, ami végeredményben odavezet, hogy a dologi jogoknak a telekkönyvszerinti szövevényén kívül kiépül a dologi jogoknak egy másik, a telekkönyvön kívül kifejlődött szövevénye, amely igen gyakran kerür majd az előbbivel összeütközésbe, s azokat az ingatlanokat, amelyek ebbe belekapcsolódnak, oly extra commercium állapotba juttatja, melyben azok a jogi oltalomnak vagy egyáltalán nem, vagy csak részben tárgyai. Ezen az állapoton, ha már egyszer van telekkönyvünk, s ha azt akarjuk, hogy az a régi mintaszerű nívóra emeltessék, segíteni kell. Az 1920: XXIV. t. c. 96. §-a, mely pénzbírsággal sújtja azt, aki 60 napon belül az általa megszerzett mezőgazdasági ingatlant saját nevére nem telekkönyvezteti, — nem elégséges. Intézmények útján kell eziránt az érdeket fölébreszteni. A segítség egyik módja az 1927: XXXIV. t. c. mielőbbi sürgős életbeléptetése. Az 1892: XXIX. t. c. a tényleges birtokos tulajdonának telekkönyvi feltüntetését tette annakidején lehetővé ott, ahol betétszerkesztés még nem volt. Ennek a törvénynek alapján sok telekkönyvet sikerült rendbehozní és egész községek zűrzavaros állapotát megszüntetni. Fogyatékossága volt ennek a törvénynek azonban az, hogy nem lehetett ezt ott alkalmazni, ahol a betétszerkesztés már megvolt. Midőn az 1927: XXXIV. t. c. ezt az akadályt megszüntette, a közönségnek egy oly instrumentumot adott kezébe, amellyel az újabb idők folyamán előállott zűrzavarokat is meg lehet szüntetni, s nem kérhetjük eléggé hatékonyan, hogy az igazságügyminisztérium gondoskodjék a törvény mielőbbi életbeléptetéséről. A másik probléma a fogyatékos tulajdonszerzéseknek birtoklás által történő expiálása. » Azt hiszem, nem képezheti kétség tárgyát, hogy akkor, ha valaki a birtokszerzés alkalmával a birtokpolitikai jogszabályokat