Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Mi lesz a telekkönyvünkkel?

MI LESZ A TELEKKÖNYVÜNKKEL? 483 életben levő testvér, hanem fele részben az apa fogja örökölni. És az ilyen kieszelt lehetőség miatt, melyet a magam jogérzetével nem is találok kifogásolhatónak, száz meg százezer közeli rokon és özvegy lesz odadobva áldozatul. Mert az ági öröklés a «Justizmordok» tömegeit termelte ki. Ha azonban a mult tapasztalataitól el is tekintünk, megbocsáthatlan bűn volna a háború összeomlása után a régi vagyoni megkülönböztetéseket fenntartani. Ma csak vitiosus vagyonok léteznek, melyek elnyelték a mások hadikölcsöneit, koronajáradékait, földtehermentesítési kötvényeit és zálogleveleit. Bűvész volna az, aki ezekből kibogozza, hogy mi az öröklött és mi a szerzett. Valaki örökölt atyjától nagy értékű birtokot, eladta és a vételárért vett zálogleveleket, maradt utána ház, melyett szerzett. A javaslat 1804. §-a szerint nincs szerzeményi vagyon, miután ki kell pótolni az örököltet. De ha a zálogleveleket örökölte és azok természetben még meg vannak, ugyancsak az 1804. § szerint az ág tartozik megelégedni a makulatúrával. Ilyen eseteket felhozhatnék szám és végnélkül. Véleményem az ági öröklésről: delendam esse! MI LESZ A TELEKKÖNYVÜNKKEL? irta: Dr. NYULÁSZI JÁNOS. A magyar jogi irodalomban Almási Antal volt az első, aki rámutatott arra a tartalmi változásra, amely az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog intézményében a különböző birtokpolitikai törvények folytán előállott. A régi feltétlen rendelkezési |ogot a háborualatti és a háboruutáni jogfejlődés alaposan megnyesegette. A családi birtok és vitézi telek intézménye pedig tartalmilag újabb, a jogrendszerben eddig ismeretlen tilalmakat és korlátokat teremtett, míg az ingatlanoknak elidegenítését az új jogszabályok általában igen jelentékenyen korlátozták. A régi ingatlan-elidegenítés egyszerűen bonyolódott le. Két mozzanatból állott: a felek megegyezése + telekkönyvi hatóság intézkedése. Ma ezekhez még egy harmadik mozzanat is csatlakozik. Ez a közigazgatási hatóság előtti eljárás. Gyakorlatilag ez elsősorban odavezetett, hogy a telekkönyvi beadványok többé nem intéződhettek el oly simán ésgyorsan, mint a múltban, s eltűntek azok a telekkönyvi hatóságok, amelyek egy-egy átíró végzést két-három napon belül meghoztak és kézbesítettek. A kérvénynek végig kell szaladnia a közigazgatási fórumok egész sorozatán. Ezek nem mindig