Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 1. szám - Spengler [Oswald] jogfilozófiai tanításai
38 JOGGYAKORLAT. //. Özvegyi jog végrendeleti korlátozása. Az örökhagyó a végrendeleiében akként rendelkezett, hogy az ő halaiával alperes a neki hagyományozott ingatlanoknak azonnal birtokába lépjen, amely rendelkezés az özvegyi jog korlátozását foglalja magában. A férj jogosítva van végrendelettel a feleségének özvegyi jogát korlátozni, de az ily korlátozás csak annyiban állhat meg, amennyiben az özvegy illő eltartása sérelmet nem szenved. (Kúria P. I. 2416/1026. 1927. okt. 14.) Menthető sértő magatartás esetén az elhagyott nő nem válik tartásra érdemetlenné. Az alperes által használt kifejezések s azok megismétlése s a felperes magatartása tartalmilag" és természetszerűleg sértő jellegűek ugyan, azonban a felperest gyermekével együtt jogos ok nélkül elhagyó alperes által az általa kifejezetten el is ismert tartási kötelezettségből folyólag, eddigelé állandóan szolgáltatott legszűkösebb tartási támogatás kiszolgáltatásának megokolatlan megtagadása folytán a legsúlyosabb- helyzet elé állított és saját és gyermeke fenntarthatása tekintetében okszerüleg súlyos aggodalommal eltelt felperest az alperesnek ez az emberies érzülettel is ellentétes magatartása az emiatt és kiutasítása miatt is keletkezett kölcsönös szóváltás hatása alatt okszerüleg hozta oly fokú elkeseredés és erős felindulásba, hogy ez a magatartása és annak a támogatást ismételten megtagadó alperessel szemben az égető szükségbe jutott felperes általi megismétlése menthetőnek jelentkezik s így a felperes'érdemetlenné válásának megállapítására alapul nem szolgálhat. (Kúria P. III. 3564/1927. dec. 16.) Nin'cs helye tulajdon közösség bírói árverés utján való megszüntetésének nem osztatlan, fekvés szerint kijelölt résnek esetén. Miután a felperes a kereseti ingatlannak nem osztatlan VVed részére, hanem annak fekvés szerint kijelölt. T 4 részére szerzett a jogelődjével kötött átruházási ügyletnél fogva tulajdonjogot és azt már birtokba is kapta, felperes a kérdéses ingatlan tekintetében nincsen az alperesekkel szemben olyan tulajdonközösségben, amelynek megszüntetését az alperesekkel szemben bírói árverés útján sikerrel szorgalmazhatná, hanem csakis azt kívánhatja az alperesektől, mint telekkönyvi tulajdonostársaitól, hogy ezek a felperest oly helyzetbe hozzák, hogy a felperes az Őt illető elkülönített hányadára kizárólagos telekkönyvi tulajdonjogot nyerhessen. (Kúria P. V. 8265/1926. dec. 16.) Az előzetes gyámhatósági, jóváhagyás nem pótolja a már írásba foglalt bemutatott szerződés jóváhagyását és záradékolását. Az árvaszéknek az a határozata, amellyel a kiskorú felperesek részére kirendelt eseti gondnokot az adásvételi szerződés megkötésére utasította, csak elvi kijelentést foglal magában, azzal azonban a még csak azután megkötendő szerződést nem hagyta jóvá, mivel kiskorúak nevében kötött adásvételi szerződés gyámhatóságilag jóváhagyottnak csak akkor tekinthető, ha az írásba foglalt adásvételi szerződés a gyámhatóságnak bemutattatik és a gyámhatóság azután jelenti ki, hogy azt a kiskorúak érdekében jóváhagyja és a jóváhagyási záradékot a szerződésre rávezeti. Ezeknél fogva a felperesekkel szemben az eseti gondnokuk által kötött, de gyámhatóságilag jóváhagyást nem nyert adásvételi szerződés érvényesnek nem tekinthető azon az alapon sem, amit az alperesek vitattak, hogy ahhoz a felperesek nagykorúságuk elérte után hozzájárultak. (Kúria P. V. 3296/1927. dec. 13.) Állatra von. hasinál alj os,a az állat szaporulatára tulajdonjogot nem ad. A használat joga külön kikötés nélkül a használatul átadott dolog gyümölcsének beszedésére nem jogosít, amennyiben tehát állat a használat tárgya, a használat joga az állat szaporulatára a használatra jogosítottnak tulajdonjogot nem ad. (Kúria P. I. 2972/1927. dec. 14.)