Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Spengler [Oswald] jogfilozófiai tanításai

38 JOGGYAKORLAT. //. Özvegyi jog végrendeleti korlátozása. Az örökhagyó a végrende­leiében akként rendelkezett, hogy az ő halaiával alperes a neki hagyo­mányozott ingatlanoknak azonnal birtokába lépjen, amely rendelkezés az özvegyi jog korlátozását foglalja magában. A férj jogosítva van végrende­lettel a feleségének özvegyi jogát korlátozni, de az ily korlátozás csak annyiban állhat meg, amennyiben az özvegy illő eltartása sérelmet nem szenved. (Kúria P. I. 2416/1026. 1927. okt. 14.) Menthető sértő magatartás esetén az elhagyott nő nem válik tartásra érdemetlenné. Az alperes által használt kifejezések s azok megismétlése s a felperes magatartása tartalmilag" és természetszerűleg sértő jellegűek ugyan, azonban a felperest gyermekével együtt jogos ok nélkül elhagyó alperes által az általa kifejezetten el is ismert tartási kötelezettségből folyó­lag, eddigelé állandóan szolgáltatott legszűkösebb tartási támogatás kiszol­gáltatásának megokolatlan megtagadása folytán a legsúlyosabb- helyzet elé állított és saját és gyermeke fenntarthatása tekintetében okszerüleg súlyos aggodalommal eltelt felperest az alperesnek ez az emberies érzülettel is ellentétes magatartása az emiatt és kiutasítása miatt is keletkezett kölcsö­nös szóváltás hatása alatt okszerüleg hozta oly fokú elkeseredés és erős felindulásba, hogy ez a magatartása és annak a támogatást ismételten meg­tagadó alperessel szemben az égető szükségbe jutott felperes általi meg­ismétlése menthetőnek jelentkezik s így a felperes'érdemetlenné válásának megállapítására alapul nem szolgálhat. (Kúria P. III. 3564/1927. dec. 16.) Nin'cs helye tulajdon közösség bírói árverés utján való megszüntetésének nem osztatlan, fekvés szerint kijelölt résnek esetén. Miután a felperes a kere­seti ingatlannak nem osztatlan VVed részére, hanem annak fekvés szerint kijelölt. T 4 részére szerzett a jogelődjével kötött átruházási ügyletnél fogva tulajdonjogot és azt már birtokba is kapta, felperes a kérdéses ingatlan tekintetében nincsen az alperesekkel szemben olyan tulajdonközösségben, amelynek megszüntetését az alperesekkel szemben bírói árverés útján si­kerrel szorgalmazhatná, hanem csakis azt kívánhatja az alperesektől, mint telekkönyvi tulajdonostársaitól, hogy ezek a felperest oly helyzetbe hoz­zák, hogy a felperes az Őt illető elkülönített hányadára kizárólagos telek­könyvi tulajdonjogot nyerhessen. (Kúria P. V. 8265/1926. dec. 16.) Az előzetes gyámhatósági, jóváhagyás nem pótolja a már írásba foglalt bemutatott szerződés jóváhagyását és záradékolását. Az árvaszéknek az a ha­tározata, amellyel a kiskorú felperesek részére kirendelt eseti gondnokot az adásvételi szerződés megkötésére utasította, csak elvi kijelentést foglal magában, azzal azonban a még csak azután megkötendő szerződést nem hagyta jóvá, mivel kiskorúak nevében kötött adásvételi szerződés gyám­hatóságilag jóváhagyottnak csak akkor tekinthető, ha az írásba foglalt adásvételi szerződés a gyámhatóságnak bemutattatik és a gyámhatóság az­után jelenti ki, hogy azt a kiskorúak érdekében jóváhagyja és a jóváha­gyási záradékot a szerződésre rávezeti. Ezeknél fogva a felperesekkel szemben az eseti gondnokuk által kötött, de gyámhatóságilag jóváhagyást nem nyert adásvételi szerződés érvényesnek nem tekinthető azon az ala­pon sem, amit az alperesek vitattak, hogy ahhoz a felperesek nagykorú­ságuk elérte után hozzájárultak. (Kúria P. V. 3296/1927. dec. 13.) Állatra von. hasinál alj os,a az állat szaporulatára tulajdonjogot nem ad. A használat joga külön kikötés nélkül a használatul átadott dolog gyü­mölcsének beszedésére nem jogosít, amennyiben tehát állat a használat tárgya, a használat joga az állat szaporulatára a használatra jogosítottnak tulajdonjogot nem ad. (Kúria P. I. 2972/1927. dec. 14.)

Next

/
Thumbnails
Contents