Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Sajtójogi felelősség és mentelmi jog

VARGHA FERENC. Kívánatos volna tehát a mentelmi jog kedvezményét sajtóügyekben megszüntetni. Erre kétféle módozat kínálkozik. egyik szerint a törvényhozótestület tagjai egyenesen eltiltatnak attól, hogy időszáki lapnak kiadói, ügyvivői vagy felelős szerkesztői lehessenek. így az 1921. évi március 17-iki lengyel alkotmány 23. §-a, továbbá az 1924. évi július 8-án kelt olasz sajtótörvény első artikulusa. A Másik mód szerint pedig annak kimondása volna, hogy a mentelmi jognak sajtóbűncselekmények esetében nincs hatálya. A lengyel és olasz törvény radikálisan, de egyben csaknem brutálisan oldja meg a kérdést. S hozzátehetjük nem igazságosan ; mert mily értelme és célszerűsége volna annak, ha az újságírók egyszerűen kirekesztetnének a törvényhozásból, holott tapasztalati igazság, hogy az újságírók elsősorban azok közt vannak, akik az intelligens elemet képviselik. Az újságírók kirekesztése a törvényhozó testületből, indokolatlan capitis demtnutiót jelentene az újságírókra, mert a sajtóbűncselekmény a kivétel s a szabály az, hogy az újságírás a törvényes keretekbe mozog. Mi értelme s teleológiai jelentősége volna tehát olyan törvényalkotásnak, ami nem a szabályt, hanem a kivételt tartja szem előtt; mi értelme volna tíz-tizenöt újságírót kizárni a Parlamentből, akik igazán civilizatórius munkát végeznek csak azért, mert egy lehet közöttük, aki bűncselekményt követ el a sajtóban. Ez igazán fejetetejére állítása a logikának. Ellenben vonjuk meg a mentelmi jog kedvezményét attól, aki bűncselekményt követ el a sajtóban, erre a cselekményre vonatkozólag. Utóvégre is mi a célunk ? Az, hogy a sajtóbűncselekményeket s. a sajtóeljárást megszabadítsuk a mentelmi eljárás nehézkességétől és lehetetlenné tegyük a taktikázást a felelős személy körül. Ezt a célt pedig elérjük akkor, ha a mentelmi jog hatályát a sajtóbűncselekményeknél megszüntetjük.