Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az ügyvéd végrehajtási joga az ellenfél ellen

462 SZEMLE. számú rendeletben felső határként megállapított 400 pengőhöz képest ugyan elég mérsékelten szabja ki a kir. Kúria, a kirótt bírságok 40—80 P közt váltakoznak, mégis egyrészt megszégyeníti az ügyvédet a bírságolás, másrészt a mai nehéz gazdasági viszonyok között ez az összeg is érzékenyen érint­heti, amikor talán mégsem t konokul» perlekedett, hanem remélte, hogy a jogszolgáltatásban már annyiszor bekövetkezett «hátha mégis» — mégis bekövetkezik. Dr. V. P. — Végrehajtási bajok. A budapesti központi kir. járásbíróság végre­hajtói az árverési hirdetmények vétiveit legfeljebb egy nappal az árve­résre kitűzött határnap előtt szerelik be az iratokhoz és így a végrehajtató az árverési hirdetmény jogerősségét illetően az árverés napjáig bizonyta­lanságban marad. Az árverési hirdetmény gyakorta nem lesz jogerőssé, mert: a vég­rehajtók nem szerelik fel az iratokat valamennyi ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen foganatosított végrehajtás jegyzőkönyvével és így a vét­ívek egyike-másika hiányzik ; nem ritkán fordul elő az is, hogy közhivatal, az elöljáróság kötelező vétíve nincs az iratok között. Vájjon miért ne le­hetne a jogerőről 8 nappal az árverési nap előtt határozni ? Ha emiatt az árverési határidők hosszabbak, azt senki se bánná. Talán segít némileg e bajokon, és az ilyen esetek megszüntetésére fog vezetni a budapesti törvény­szék 21 Pf. 10,969/28 sz. végzése, mely bírói kiküldöttet árverés kitűzési díj megállapítása iránti kérelmével elutasította, mivel nem gondoskodott arról, hogy az egyik érdekelt visszajelentett vétíve alapján a rendelkezésére állott időben az árverési hirdetmény kikézbesítése megkíséreltessék. Hogy a jogerő idejekorán, napokkal előbb meg nem állapíttatik, a végrehaj­tatóra káros azért, mert a hivatalos lap a hirdetések kellő időben való meg­jelenését csak akkor garantálja, ha a hirdetést legalább három nappal előbb megrendelik és megfizetik. Akkor kell tehát ezt a mai rend mellett megtenni, amikor a jogerő még nem állapítható meg. Ha azután az árve­rési hirdetmény nem lesz jogerőssé, hiábavaló költség merült fel. A hivatalos közlöny kiadóhivatalát a nehezen megközelíthető Várba he­lyezték. Ügyvédeknek, közönségnek egyaránt alkalmatlan hely. De ha már így látták jónak, állítsanak fel «városi irodátn, a hirdetések átvételére szóló helyet, hogy ne kelljen az ügyvédségnek az ügyesen bekapcsolódott köz­vetítő irodák részére külön díjakat fizetniök. Végrehajtói szokássá vált, hogy ingóvégrehajtási ügyben az árve^ rési hirdetményben — mely az árverést elrendelő végzést pótolja — csu­pán az árverés kitűzését kérő nevét tünteti fel, míg az ugyanazon ingókat lefoglalt többi foglaltatóét nem, holott a Nov. 20. §-a azt kötelezőleg elő­írja. A rendelkezés be nem tartásából eredő hátrányokat felesleges felso­rolnunk. A bpesti törvényszék 21-es tanácsa a segítséget az ilyen esetekre is megtalálta azzal, hogy 21 Pf. 10,740/28. sz. végzésével megtagadta az ár­verési hirdetmény díjának megállapítását, mert nem voltak benne feltün­tetve az összes végrehajtatok. A végrehajtók közvetlen felettes hatóságának figyelmét felhívjuk e közlésünkre. Dr. V. P.

Next

/
Thumbnails
Contents