Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Közigazgatási reform

404 Dí EGYED ISTVÁN. szempontja irányítja, bizonyára ez a fejezet fog legtöbb vitára okot adni s legtöbb támadás tárgya lesz. A törvényhatósági bizottság tagjainak számát a javaslat mérsékelten leszállítja. Az irodalomban és a szakkörök részéről régóta óhajtott lényeges csökkentést a javaslat bizonyára azért mellőzi, mert a bizottság adminisztratív hatáskörét az újonnan szervezni kivánt kisgyűlésre ruházza át, a kormányzati hatáskör ellátása pedig nagyobb létszámú testület részéről is lehetséges. A mellett a nagyobb létszámú testület fenntartása mellett szól a mult és a helybeli igények minél szélesebbkörű érvényesülésének a szempontja. A törvényhatósági bizottság új összetétele eléggé bonyolult lenne s a szabályozás nehézségét fokozza, hogy a törvényt még rendeleteknek kell majd kiegészíteni. A javaslat fenntartja a főbb tisztviselők és a virilisták bizottsági tagságát, de mindkét csoport létszámát az eddigivel szemben csökkenti; azonfelül a legtöbb adót fizetők a bizottsági tagokat csoportonként maguk közül választanák. A virilisták a megyékben a bizottsági tagok kétötödét választanák, ugyanannyit az összes választók, míg a fennmaradó ötödrész az érdekképviseletek és szakszerűség köréből kerülne ki. A városokban a három csoport egyenlő arányban lenne képviselve. Azonfelül maga a törvényhatósági bizottság mérsékelt számban ($°/o) örökös tagokat választhatna. A javaslat miniszteri indokolása szerint ez az összeállítási mód az országgyűlési választójog nagymérvű kiterjesztésére tekintettel és a választás körének bővítése által kedvez a demokratikus szempontnak, másrészt azonban nem mulasztja el a közérdek parancsolta óvatosságot, emeli a bizottság színvonalát és fokozza munkaképességét. Utóbbi célt szolgálja a törvényhatósági bizottság feloszlatásának lehetővé tétele is. A javaslat új életre kelti a kisgyűlés intézményét, amely nemcsak a megszűnő állandó választmány és városi tanács előkészítő hatáskörét venné át, hanem a közgyűlés adminisztratív hatáskörét is, ami a közigazgatás folyamatosságát rendkívül fokozni fogja. A kisgyűlés a legfőbb tisztviselőkön felül 12—24 tagból állna, akiknek megyékben öthatodát, városokban háromnegyedét a közgyűlés választaná, a többit a főispán nevezné ki. A tanács intéző hatáskörét a polgármester venné át. A közigazgatási bizottság szervezete és hatásköre változatlan maradna. A rendezett tanácsú város a megyei város elnevezést veszi fel. A községi jog köréből a javaslat főleg a választói jog új szabályozására szorítkozik, egyébként a változtatásokat a községi törvény szerves reformjára hagyja.