Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám

JOGTUDOMÁNYUNK KÉT NAGY HALOTTJA. 597 védelem biztosítékait növelni (Plósz S. emlékezete 1927). Az újabb tapasztalatok neki adtak igazat és ma már communis opinio, hogy az egyesbírói rendszer túlságos kiterjesztése nem volt megfelelő és újabb reformra szorul. Összes irodalmi munkáit az a lelkiismeretes, mélyen ható búvárkodás és kutatás jellemzi, mellyel e nehéz és sokak előtt talán kevésbbé vonzónak látszó anyaggal foglalkozott. Magyary nem tartozott a gyorsan és könnyen író jogászok közé. Mielőtt határozott véleményt formált, sokszor napokig, sőt hetekig is töprengett, a felvetett kérdést másokkal is megvitatta és azok véleménynyilvánítása ismét és újabb meggondolásokat váltottak ki benne és hoztak a már annyiszor áttanult anyagba. Könyveinek megírásánál nem kímélt sem fáradságot, sem munkát. Gyakran órákat és napokat is töltött íróasztalánál, hogy egyes tételeit jobban, szebben és praegnánsabban megformulázza és reá is illik Nitzschenek az a szép mondása, hogy az igazi író saját vérével ír, hogy műveibe szellemet öntsön. Magyary testileg gyenge szervezetét sohasem kímélte és mindig arra törekedett, hogy tartalmilag és formailag a lehető legjobbat nyújtsa. Az igazi alkotó öröme töltötte el azután, midőn látta, hogy alaposan előkészített állásfoglalásai mily elismerésre találnak és mily nagy. hatást gyaJiOr rolnak. Nem könnyedén jutott el tudományos és gyakorlati eredményeihez, de amit fáradságos munka árán megállapítottf i attól nem tántorította el semmilyen erő vagy hatalom. A háború szerencsétlen kimenetele figyelmét a nemzetközi jog felé terelte. Itt is ismert alaposságával járt el és főleg a perjog és nemzetközi jog határos területeit választotta mélyreható kutatásai tárgyául. Ekkor jelentek meg: A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai; A nemzetközi bíráskodási (1918); Internationale Schiedsgerichtsbarkeit (1921) című művei, melyek úgy az anyagnak lelkiismeretes összefoglalásával, mint új szempontok feltalálásával tűntek ki, melyek az anyagi igazság érvényesítését célozták. Ezidőben jelentek meg a Jogállamban A nemzetközi bíráskodás a háború után (1919. évf. 98. 1.),