Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

SZEMLE. 589 van szükség a végből, hogy megszűnjenek azok a nehézségek, illetőleg kiegyenlítessenek azok a nemzetközi jogi összeütközések, amelyeket a trianoni szerződés állampolgársági rendelkezései a házasuló és a házassági pert indító felek állampolgársága kérdésében előidéztek r Határozat : Az Országos Jogászgyülés a felvetett kérdés szempontjából nem tartja szükségesnek a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 : L. tc. és a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. tc. VII. fejezetének módosítását, kimondja azonban, hogy : I. Múlhatatlanul szükségesnek tartja a községi illetőség fixirozása céljából a magyar állampolgárok törzskönyvi összeírását. II. Szükségesnek tartja, hogy a m. kir. kormány az 1921 ; XXXIII. tc.-be iktatott trianoni békeokiratban nem rendezett vagy a hivatkozott törvénycikk rendelkezései következtében vitássá vált állampolgársági kérdések rendezése végett az utódállamokkal akár külön-külön, akár az 1922. évben tartott római nemzetközi konferencián létrejött kollektív állampolgársági egyezmény módjára — a vitáknak végső fokon döntőbírósági hatáskörbe utalása mellett — a kérdések egész komplexumát felölelő állampolgársági egyezményt kössön és az egyezményekben rendezze azokat a zavaros családjogi helyzeteket is, amelyek az állampolgársági kérdések rendezetlenségéből előállottak. III. Ha az utódállamok kormányainak vonakodó magatartása miatt a m. kir. kormány rövid időn belül állampolgársági egyezményeket nem köthetne, ebben az esetben szükségesnek tartja, högy a m. kir. kormány a rendelkezésre álló nemzetközi jogi utak igénybevételével az állampolgárság kérdését a trianoni békeokirat állampolgársági rendelkezései következtében előállott zavarok megszüntetése végett a Nemzetek Szövetsége elé vigye. IV. Addig is, amíg az I III. pontban javasolt módozatok kielégítő eredményre nem vezetnek, szükségesnek tartja, hogy a m. kir. belügyminisztérium és a közigazgatási hatóságok a házasuló és^a házassági pert indító felek állampolgársága (községi illetőségek) kérdésében, akár a."* felek kérelmére, akár hatósági (bírósági) megkeresésre mindenkor soronkívül és lehetőleg érdemben intézkedjenek ; egyúttal szükségesnek tartja a magyar állampolgárság és a községi illetőség okmányi igazolásának könnyítését, egyszerűsítését és gyorsítását. Polgári perjog. Kívánatos-e : aj a választottbíróság intézményének, b) a tőzsdebírósági intézménynek újonnan szabályozása, és milyen elvek alapján ? Határozat: 1. A Jogászgyűlés kimondja, hogy a Pp. XVII. címének módosítását nem tartja elsőrendűen sürgősnek. A Pp. legelső novelláris módosításánál azonban óhajtja az alábbi pontok szerinti módosításokat. 2. Eltérő megállapodás hiányában mindegyik fél egy-egy bírót választ és ezek választják meg az elnököt. Abban az esetben pedig, ha ők az az elnök személyében meg nem egyeznek, valamint akkor is, ha a szerződés az elnöki tisztség betöltésének más módjáról nem intézkedik, az elnököt az illetékes törvényszék tanácsa nevezze ki. 5. Az 192<; : VIII. tc. 20. §a olykép módosíttassák, hogy tényleges szolgálatot teljesítő bíró vagy ügyész a választottbíróság elnökéül kinevezhető legyen. 4. Eltérő megállapodás hiányában a választottbíróság székhelye ugyanaz, mint a rendes bíróságé, amely választottbírósági kikötés hiányában hatáskörrel és illetékességgel bírna. 5. A Jogászgyülés kívánatosnak tartja, hogy a választottbíráskodás olcsósága törvényhozási intézkedéssel is előmozdíttassék és e végből szükségesnek tartják, hogy a bíróság díjazása szabályoztassék. A polgári perrend azon rendelkezése, amely s szerint a választottbíróság saját díjait maga állapíthatja meg, töröltessék és a választottbírósági eljárásra nézve illetékmentesség adassék olyképpen, hogy az illetékek csak