Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

382 JOGGYAKORLAT. Külföldi jogesetek. I. Ausztria. 1. Biztosítéki átruházás tárgyai. Az Oberster Gerichtshof egy újabb döntése szerint biztosítéki tulajdon (= a dolognak fiduciarius, tehát biz­tosítékul, de tulajdonjogilag történő átruházásából (Sicherungsübereignung) származó jog) oly dolgokon is létesíthető, melyek előbb ingatlan tarto­zékát képezték; ehhez azonban szükséges, hogy a fizikai kapcsolat, vagy helyi vonatkozás az ingatlan és a dolog közt megszűnjék, tehát a dolog ne legyen többé az ingatlan gazdasági céljára rendeltetve (Rechtspre­chung, 1928., 42. sz. eset). Követelés is lehet biztosítéki átruházás tárgya, de szükséges, hogy az átruházás külsőleg felismerhető alakban történjék. Ez a felismerhetőség nincs meg, ha az adósok értesítését a felek kizár­ták mindaddig, míg az átruházó fizetési kötelezettségének eleget tesz s az engedményes az adósok neveit sem tudja (Rechtsprechung, 1928., 92. «z. eset). 2. Tartozáselengedés. A tartozásnak a hitelező kereskedelmi könyvé­ből való törlése nem jelent tartozáselengedést (Rechtsprechung, 1928. 93. sz. eset). Az optk. 1444. §-ának homályos "szövege vitássá tehette ezt a kér­dést, a BGB. 397. §-a és a magyar MTK. jav. 1281. §-a szerint a tar­tozáselengedés világosan csak szerződéssel történhetik. 3. A tisztességtelen verseny fogalmához- Az újságvállalat részéről hasz­nált az a fenyegetés, hogy a kolportőröktől a vállalat lapjának terjesztését meg fogja vonni, ha ezek egy újonnan alapított lapot tovább terjesztenek, tisztességtelen verseny (Rechtsprechung, 1928., 96. sz.). A kereskedő alkalmazottja a vevőt azzal akarta reábírni a szerződésnek meg nem felelő áru átvételére, hogy előtte a kérdéses áru előállításával foglalkozó egyik gyárról azt a kijelentést tette, hogy a vevő e gyár árujánál «csak a nevet fizeti megn. Ez a kifejezés nem minősíthető tisztességtelen verseny céljá­ból történt tényállításnak (Zentralblatt für die Juristiche Praxis, 1928. évf. 171. old.). A a verseny» fogalmát nem lehet megszorítva értelmezni. Kis vállalat is léphet nagy vállalattal versenyre. Közömbös, hogy a tisztesség­telen verseny tárgyi tényálladékát megvalósító egyén tudatában volt-e, vagy lehetett-e annak, hogy eljárása a jó erkölcsökbe ütközik (Juristische Blát­ter, 1928. évf. 47. oldal ; fentiek id. ugyanott az 1928. évi 14. sz. mel­lékletén.) II. Németország. 1. Utaló magatartás a védjegyjogban. A felperes «ALCOo nevű véd­jegye 1899 óta volt lajstromozva. Ezt a védjegyet a felperes 1914 óta nem használta. Az 1921-ben alakult alperes cég az 1922. és 1925. évek folya­mán három, az «Albo» szót tartalmazó védjegyet lajstromoztatott be hasonló árukra. A felperes 1926 decemberében benyújtott keresetével az «Alco» védjeggyel való összetévesztés veszélyére hivatkozással az alperesi véd­jegyek törlését, továbbá az alperesi cégben szintén szereplő «Albo» szó­nak a cégszövegből való kihagyását követelte. A keresetet mind a három fórum elutasította ; a Reichsgericht lényegileg a következő indokolással: A tisztességtelen versenyre vonatkozó és a védjegyjogban is uralkodó jog­elvekkel összeegyeztethetetlen, hogy az, aki védjegyével hosszú időn át «rejtve maradt», hirtelen előálljon és mástól jóhiszemüleg szerzett véd-

Next

/
Thumbnails
Contents