Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

380 JOGGYAKORLAT bűncselekményének egymáshoz való viszonyát érdekesen körvonalazza az a határozat, amely szerint az~egészség megrontására alkalmas (de nem életveszélyes) szernek a 303. ja-ban meghatározott következmények valamelyikének okozására irányuló szándékkal való alkalmazása nem a Btk. jop. §-a első bekezdés első tételében meghatározott, hanem a Blk. joi. §-ába ütköző és annak J05. §-a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének lényálladékát állapítja meg, mert a m. kir. Kúriának a B. H. T.-ba felvett 534- számú elvi jelentőségű határozatában lefektetett jogelv a Btk. 303. és 304. §-aiban meghatározott eredmények valamelyikére irányuló bűncselekményekre nem terjed ki. (1928:111. 14. B. 2037/1927.) E döntésből tehát következik : I. ha nem életveszélyes szer akár külső alkalmazása által is követtetik el testi sértés, nem a 301. §-t, hanem a 309. §-t kell alkalmazni ;m II. ha ily szert a 303. §-ban meghatározott célzattal alkalmazunk, nem a 309. §, hanem a 301. § minősített esete áll elő; III. ha a szer életveszélyes, a 303. §-ban meghatározott célzat fennforgása mellett a 309. § II. bek. alkalmazandó. 310. A gépkocsi-balesetek elbírálásánál legtöbbször hangoztatott ama védekezéssel szemben, hogy a vezető figyelmeztető jelzést adván, a baleset csak a sérült vigyázatlanságának következménye, a Kúria kimondta, hogy a gépkocsi vezetője a testi épség és az élet biztonsága tekintetéből szükséges óvatosság szabályait nem merítette ki az által, hogy tülköl és nem túlsebesen hajt. A tülkölés és mérsékeltebb haladás még nem ad jogot a vezetőnek arra, hogy az útjába akadó embereket elgázolhassa, hanem igenis a gépkocsi vezetőjének kötelessége ezenfelül minden tőle telhető módon arra törekedni, hogy senkinek testi épségét és életét ne veszélyeztesse. Ebből következik, kogy amennyiben a gép megállítása által az elgázolást elkerülheti, természetszerű kötelessége ezt megtenni. (1928 : II. 22. B. 446/927.) 338. § nem alkalmazható, ha a vádlott a bár két különböző ítélettel és különböző időben (előbb rablás, utóbb lopás miatt) kiszabott büntetéseket egyfolytában töltötte ki. (192$ : V. 2. B. 2840/1928.) 350. § megállapítására adott okot az a vádlott, aki levelében azzal fenyegette meg dr. F. M. sértettet, hogy ha nem ad oly okiratot, mely szerint K. Lajosnak a vádlott felesége elleni perét megszüntette, a csődtömeggondnoknak és a választmánynak tudomására hozza, hogy az egész csődöt a sértett csinálta. Minthogy ezt a fenyegetést ügyvéddel szemben alkalmazta, akinek hivatásából folyó kötelessége a csődöt lehetőleg elkerülni, s a fenyegetés az ügyvédi tisztességet érinti és alkalmas is volt a sértett akaratelhatározásának irányítására. (1928:11. 21. B. 1692/1927.) A határozat helyessége vitatható ; a csődtömeggondnok avagy a csődválasztmány előtt történő bejelentésnek általában nem lehetnek oly súlyos következményei, hogy az akaratelhatározás befolyásolása, a jogszabályokat és a jogi következményeket ismerő ügyvéd sérelmére alaposan feltehető volna. jói. §-ba ütköző hűtlen kezelés 363. § szerint minősülő bűntettével kapcsolatban a Kúria újabban is elbírálta és korábbi álláspontját fenntartva döntötte el azt a kérdést, hogy bűntett esetén a cselekmény hivatalból és nemcsak a sértett indítványára üldözendő. (1928:111. 6. B. 1063/927.) 4.01. §. A magánokirathamisítás létrejöttéhez sem az, hogy ez által valaki kárt szenvedjen, de sőt még a^ sem s^üséges, hogy valamely jogsérelem tényleg bekövetkeznék. Nincs bűncselekmény azonban, ha a jogsérelem bekövetkezésének lehetősége fenn nem forog, mert az okirathamisítás, a hamis