Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Az észt államfő ("államvén") jogállása

JOGGYAKORLAT. 377 ban levő özvegyet az egész hagyaték haszonélvezete illeti mindaddig, míg özvegyi joga jogerős ítélettel nem korlátoztatott, ennélfogva a teljesítési határidő az elsőrendű alperessel szemben a jelen ítélet kézbesítésétől lenne számítandó. Miután azonban az 1927/1928. gazdasági év vége felé jár, a kir. Kúria a teljesítési határidőt a gazdasági év végéig halasztotta el és a fellebbezési bíróság ítéletének a teljesítési időkre vonatkozó részét érinek megfelelően megváltoztatta. (Kúria P. 1. 8854/1926., 1928. június 2.) Közli :—ai. II. Hiteljogi esetek. Elfogadónak adott fizetési halasztás nem terjed ki a többi páltójogilag felelős személyre. Mellékes az, hogy a felperes adott-e s ha igen, milyen halasztást az elfogadónak a váltó kifizetésére, mert az önállóan tett (kibocsátói és forgatói) váltói nyilatkozat és az ezzel vállalt váltói kötelezettség alapján a váltó összegének a lejáratkori kifizetéséért felperesnek az elfogadóval létesített megállapodására való tekintet nélkül felelősek (Kúria P. VII. 2600/1928. június 19.). Felfolyamodási hatáiidö csödmegs\ünietö határodat ellen. A Cs. T. 76. és ió5. §-ok intézkedésének egybevetéséből következik, hogy a 87. § (vagyonhiány) fennforgása esetén a csőd azonnal hivatalból megszüntetendő s a határozat haladéktalanul közzéteendő. Ebből következik, hogy a hirdetmény közzétételének elmulasztása, illetve meg nem történte esetén a hirdetménynek kifüggesztése, a hirdetmény közzétételét nem pótolja, a felfolyamodási határidő is tehát a Cs. T. 165. §-a esetében nem a kifüggesztéstől számítandó, következéskép a felfolyamodás azon az alapon, hogy a fel folyamodások kifüggesztés napjától számított nyolc napon túl adattak be, elkésés okából vissza nem utasíthatók, hanem mivel jelentés szerint a hírlapi közzététel még meg nem történt, érdemben lesznek elbírálandók (Kúria Pk. VII. 1542/1928. június 28.). Viss^akövetelési jog. A szerződő felek megegyeztek abban, hogy az alperesi részvénytársaságnak eladott kereseti áruk mindaddig az eladó felperes tulajdonában megmaradtak, amíg azok vételára nincs kifizetve. Az a körülmény, hogy az árukat a felperes az alperesi részvénytársaságnak a vételár hitelezése mellett adta el s ez utóbbi azokat kereskedelmi üzletében leendő továbbeladás céljából vette meg, továbbá az a körülmény, hogy az áruk egy részét a vevő részvénytársaság még a csődnyitás előtt eladta, nem lehet akadálya annak, hogy a felperes a vételár ki nem fizetése folytán az őt megillető tulajdonjog alapján a csődtömegbe került el nem adott árumennyiség vagy az eladott áruknak a csődtömegbe befolyt vételáröszszegét az alperestől a Cs. T. 42. és 4?. §-ai értelmében visszakövetelje (Kúria P. VII. 3383/1928. június 28.). ' Kölcsöntőke valorizációja. Alperesek jogelődjei a kölcsön összegét fűszerüzletük megnagyobbítására fordították, vagyis oly módon használták fel, hogy magukat a pénz értékcsökkenése ellen megvédték. A felülvizsgálati bíróság által is figyelembe vehető adat van arra, hogy az alperes—% aki az alperesek jogelődjeitől örökölt füszerüzletet vezeti — és más jövedelmi forrás rendelkezésre állását nem is állítja, nyilvánvalóan e füszerüzlet jövedelméből a hagyatéki terheket kifizette és az örökölt ingatlant lassanként tehermentesítette, vagyis hogy az üzletbe fektetett kölcsönöszszeg ellenértéke az alperesek tehermentesített vagyonában megvan. Ezekből pedig — figyelemmel arra is, hogy alperes puszta előadása nem ve-