Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A földbirtokreform hatása a dologi jogra

D? ALMÁSI ANTAL. De még ennél is jóval nyomósabb a^, hogy e szabályok a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó dologbeli jogosultságok és főleg az ily ingatlanok tulajdonjoga tartalmának belső megválto­zását is jelentik. Jelentik pedig oly fokban, hogy a felhívott két törvényben foglalt számos megszorítást nem is foghatjuk fel másnak, mint a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó dologi jogok tartalmi meg­szorításának, vagyis mint a dologbeli jogok jogosultjaira nehé­Zedö terhes jogképességi privilégiumok tömegének. E tekintetben mi különbséget sem tesz, vájjon az 1920. évi XXXVI. tc. és az 1924. évi VII. tc. olyan intézkedéseire vagyunk is figyelemmel, melyek csupán a mezőgazdasági ingat­lanokra vonatkozó elidegenítési vagy megterhelési ügylet ható­sági bemutatását rendelik, avagy pedig olyanokra, melyek a megterhelő vagy elidegenítő ügylethez egyenesen a közhatóság jóváhagyását is kívánják. Mihelyt ugyanis az államot illeti egyfelől az a jog, hogy minden, lényeges átruházó ügyletről tudomást szerezzen, más­felől az 1920 : XXXVI. tc. 16. és 26. §-ai alapján az a köz­jogi jogosultság is, hogy az elővásárlási jognak gyakorlása által egyenesen megakadályozza, hogy a mezőgazdasági ingatlan tulaj­donosa azt arra a személyre ruházza át, akire akarja és oly fel­tételek mellett, melyeket jónak lát, akkor a tulajdonos rendel­kezési joga tulajdonképpen megszűnt annak dacára is, hogy az 1920 : XXXVI. tc. 16. és 26. §-ai nem rendelik is, hogy az államnak vagy az ő általa kijelölt jogi személynek, szerve­zetnek vagy hatóságnak a mezőgazdasági ingatlan adás-vételét, ajándékozását, cseréjét, árverését kifejezetten jóvá is kell hagynia. Az elővásárlási jog gyakorlásáról való kifejezett lemondás vagy az átruházásnak hallgatólagos jóváhagyása, melyet az 1920. évi XXXVI. tc. 25. §-a lehetővé tesz, csak kissé elhomályo­sítja, de nem szünteti meg azt a jogi helyzetet, hogy mindazon ingatlanra nézve, melyet az állam elővásárlási joga terhel, az ingatlantulajdonosok rendelkezési joga nagy mértékben meg­szűkült. Sőt az igazán magánjogi értelemben meg is szűnt és kivételes közigazgatási elemekkel telített privilégium által pótol­tatott. Az ingatlan adásvétel, melyet az államnak az elővásárlási jog gyakorlása vagy az arról való lemondás útján közvetve jóvá kell hagynia, a tulajdonos magánjogi rendelkezési hatalmától igen messze esik. Messze esik a tulajdonjog ama tartalmától is, melyet még a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének 391. §-a is tartalmaz és amely szerint a tulajdonos a törvény­nek és mások jogainak korlátai között dolgával tetszése szerint

Next

/
Thumbnails
Contents