Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A földbirtokreform hatása a dologi jogra

A FÖLDBIRTOKREFORlvT HATÁSA A DOLOGI JOGRA. )jj földi művek a belföldi jog nyújtotta kedvezményekben — nem mint eddig — feltétlenül, hanem anyagi viszonosság esetén részesülhessenek. A 4. cikk megváltoztatására azonban eddig még nem mutatkozott hajlandóság, ezzel szemben részletkérdésre nézve az új 7-bis cikk már elfogadta az anyagi viszonosság elvét, ami különben már magában az eredeti 7. cikkben is benne van. Meg kell állapítani azonban végül azt, hogy az Unió az említett fogyatékosságok ellenére is mindjobban bővül, az értekezleten újból három állam : az Amerikai Egyesült-Államok, Jugoszlávia és Sziám jelentette be, hogy a közeljövőben be fog lépni az Unióba, amelynek továbbfejlődése tehát ily körülmények között mindenképpen biztosítottnak látszik. A FÖLDBIRTOKREFORM HATÁSA A DOLOGI JOGRA.* írta: Dr. ALMÁSI ANTAL. h A dologi jogképességet privilégiális alapon lényegesen korlátoló számos rendelkezést találunk az 1920 : XXXVÍ., valamint az 1924 : VII. tc.-ben is. A két törvény magánjogi tartalma eddigelé sem elméletünkben, sem gyakorlatunkban sem vált teljesen tudatossá. Kivétel e tekintetben: Kolosváry Bálint akadémiai székfoglalója, a Neue Entwickelungstendenzen des ungarischen Immobilienrechts (Szeged, 1923.), továbbá Meszlény: Földbirtokreform és magánjog (Jogt. Közi. 1922—1925.) c. munkái, amelyek élesen és méiyen rávilágítanak e kérdésekre. Elég baj, hogy nem találtak visszhangra. 2. A dologi jogképességnek a föld birtoktörvény és a földbirtoknovella által létesített megszorítása abban áll, hogy e két törvény a mezőgazdasági ingatlanok vételét, ajándékozását, cseréjét, eldarabolását, járadéktelek alakjában való átruházását, mely szintén csak az adásvétel vagy a vegyes ajándékozás egyik esete (1920 : XXXVI. tc. 16., 26. és 61. § ai), bizonyos érte* Részlet szerzőnek sajtó alatti: Dologi Jog című könyvéből. Az alábbiak kinyomása óta az 1928 : XLI. tc. 6. g-a az ingatlant elidegenítő ügyletek hatósági tudomásulvételére, valamint az állami elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat módosította. A módosítás lényege az, hogy a tudomásulvétel tekintetében végső fokon a földmívelésügyi miniszter dönt és hogy a törvényileg e tekintetben az Országos Földbirtokrendezó Bíróságra ruházott hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. Az új szabályok a cikkben kifejtettek jelentőségét nem csökkentik. Sőt még azt tokozzák is. Annyiban, hogy az eddig bírói határozatok alakjában jelentkező hatósági intézkedések most már külsőleg is közigazgatási formában nyilvánulnak meg és ez alakjukban korlátolják és változtatják át a magánjogi szabályokat.