Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A római szerzőijogi értekezlet eredményei

A RÓMAI SZERZŐIJOGI ÉRTEKEZLET EREDMÉNYEI. 345 francia kormány javaslataihoz volt csatolva az az indítvány, hogy az értekezlet játtassa kifejezésre azt a kívánságát, hogy az egyes államok tanulmányozzák ezt a kérdést annak a nemzeti törvényhozásban leendő megoldása érdekében. Az értekezlet megnyitása után azonban a helyzet változott, mert az olasz, lengyel, román, cseh-szlovák és belga kormányok egyszerre terjesztettek elő javaslatokat a kérdésnek egyezményes szabályozása iránt. Ezen javaslatok közül az olasz kormány javaslata volt a legtökéletesebb, mert az a szerzőnek a következő jogokat óhajtotta biztosítani: a) a szerzőnek azt a jogát, hogy a művén a neve feltüntettessék: b) annak biztosítását, hogy a szerző dönthessen a felől, vájjon műve megjelenjék-e vagy sem; c) kereseti jogot annak megakadályozására, hogy a művén erkölcsi érdekeire káros változtatások legyenek harmadik személy részéről keresztúlvihetők. A római értekezleten azonban az olasz javaslat nem volt keresztülvihető. Eltekintve ugyanis attól, hogy egyes kormányok képviselőinek álláspontja szerint a javaslat egyes részei nem a szerzői jogba, hanem az általános magánjogba valók, a fő ellenállás a Brit-birodalom és a dominiumai részéről nyilvánult meg. Ezek ugyanis még elvileg sem akarták elismerni azt, hogy a szerzőnek kizárólagos joga lenne a mű közzétételére, továbbá hogy a szerző személyiségi jogai halála után is korlátlanul érvényesülhessenek. Ennek folytán az értekezlet kénytelen volt olyan középutat képviselő javaslatot elfogadni, amely az egyezmény 6-bis cikkében azután megvalósulást is nyert. Ennek rendelkezése szerint elvileg el van ismerve a szerzőnek a műre vonatkozó «atyai» joga, vagyis az a jog, hogy a szerző nevét a művén feltüntethesse, és a mű megváltoztatása miatti kereseti joga. A részletek szabályozása a belső törvényhozásra utaltatott. Látjuk tehát, hogy voltaképpen újat e téren sem hozott az egyezmény, mert az említett jogokat az egyes államok törvényhozása és bírói gyakorlata úgy mint nálunk is, már régen elismerte, és ebből folyólag a jelenlegi egyezmény 4. cikkének 1. bekezdése alapján az egyezmény által védett művek az Unió államaiban ezeket a jogokat már eddig is érvényesíthették, ekként csupán elvi szempontból mondható vívmánynak ez a cikk. 4. Az egyezmény 7-bis cikke a szerzőtársak közösen készített műveinek védelmi idejét szabályozza és pedig az 1. bekezdésében a mi törvényünk 12. § a 1. bekezdésében meghatározott módon. Vagyis akként, hogy a munkatársakat közösen megillető szerzői jog érvényének ideje a legtovább élő munkatárs halálától számítandó. Ennek a rendelkezésnek általános