Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A korlátolt felelősségű társaság szabályozásának alapelvei

272 Dl KUNCZ ODON. ben csak meghatározott személyek zárt köre vállal állandó érdekeltséget. De legfőképpen meg kell akadályoznunk azt, hogy a korlátolt felelősség nélkül megalakulni képtelen kisebb vállalatok a kis részvénytársaságok tömegével árasszák el a gazdasági életet. 3. Gazdasági szempontból vizsgálva pedig a kft. szükségességének kérdését, meg kell látnunk azt a világszerte észlelhető jelenséget, hogy a nagy kockázattal járó gazdasági vállalkozásokba fizetőképes és komoly egyének csak akkor bocsátkoznak, ha módjukban van a kockázat limitálása. Ha tehát elejét akarjuk venni annak, hogy éppen a mai időkben — amidőn valósággal nemzetmentés jelentőségére emelkedett minden komoly és produktív munka — meddő maradjon igen sok gazdasági gondolat, és fel akarjuk éleszteni a meglehetősen megtépázott vállalkozó kedvet, meg kell honosítani a kft.-i formát is, amelynek gazdasági alapgondolata: «die Begrenzung des Risikos der einzelnen» (Hachenburg). Hogy minő jelentőségre emelkedett külföldön a kft.-i forma, azt egynéhány statisztikai adat minden szónál ékesebben bizonyítja. Angliában a nem egész 10,000 részvénytársaság mellett 1924-ben 81,809 kft. (priváté company) működött. Németországban a kft.-ok száma 1913-ban 26,790 (ezidőben cirka 5000 részvénytársaság volt), 1923-ban 71,324, 1924-ben 70,631, 1925-ben 64,398 volt (ezekben az időkben a részvénytársaságok száma 13,000 körül ingadozott). A kis Ausztriának 1924-ben 6176 és 1926ban 4035 kft.-a volt. 4. Vizsgáljuk már most, hogy mi az oka a kft. eme nagy kedveltségének és elterjedtségének; különösen pedig, hogy a) milyen gazdasági előnyök rejlenek ebben a vállalkozó formában és b) melyek azok a gazdasági területek, amelyeken a kft. leginkább érvényesül; tehát melyek azok a gazdasági szükségletek, amelyeket a kft. leginkább képes kielégíteni. Ad a) Ha a kft.-ot a megfelelően szabályozott részvénytársasággal állítjuk szembe, azt látjuk, hogy a kft.-nak 1. sokkal könnyebb az alapítása, 2. egyszerűbb a szervezete (taggyűlés és felügyelőbizottság nem kötelező), 3. a kft. rendszerint nem köteles számadásait nyilvánosságra hozni és 4. nem érvényesül nála a részvénytársaság kapitalista merevsége, mert sokkal tágabb tér nyílik itt a tagok kötelezettségeinek szaporítására (pótbefizetés, mellékszolgáltatások). Altalános közgazdasági szempontból pedig tagadhatatlan előnye a kft.-nak, hogy 1. lecsapolja a törpe részvénytársaságoknak a nemcsak a gazdasági életet, hanem magát a részvénytársasági formát is diszkreditálni alkal-