Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. az a vagyontöbbJet is, amely a beolvadó társaság tényleges vagyona és a beolvasztó társaság által kiadott részvények névértéke között mutatkozik (i 2,62;/1926). A mérlegszerű nyereségből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyeket a vállalat nem a nyereség-veszteség számlán számol el, hanem amelyeket a felpénzből íedez (15,446/1925). A jövedelem és vagyonadó tekintetében a bíróság már eldöntötte azoknak a kérdéseknek a nagy részét, amelyek elvi jelentőséggel bírtak és amelyek a már több mint tíz éve óta életre hívott jövedelem és vagyonadó kivetése alkalmával általában felmerülhettek. így azután a kivető és elsőfokú jogorvoslati hatóságok már kitaposott mesgyén haladva, az elvi kérdésekben már nem igen adnak munkát a bíróságnak. Inkább csak a becsléssel járó aránytalanságok számszaki kinövéseinek a megszüntetésében merül ki a bíróság munkája, miért is e tekintetben a bírósági joggyakorlat ismertetését mellőzzön. A haladó az 1922. évi XXII. tc.-kel való újbóli szabályozásával a bíróságot az előző évekkel szemben erősebben igénybe vette és e téren elég kiterjedt a joggyakorlat. Kimondotta a bíróság, hogy a lakóházhoz épített nagy különálló patakmalom házadó alá esik (14,268/1925). A három munkást foglalkoztató üzem céljaira használt épület részére a gyár vagy ipartelep részére biztosított házadómentesség meg nem adható (19,720/1925 i. Ha a községnek erdő vagy mezőgazdasága nincs, a községi kanász, tehénpásztor és a kovács természetbeni lakásául szolgáló épületeket a házadómentesség meg nem illeti (14,003/1924). Az állandó házadómentesség megilleti az olyan malmot, amely 75 lóerős gőzgéppel és napi 150 mm örlőképességgel bír, tehát gyárnak minősíthető (18,527/1925). A schichtben dolgozó gyári munkások pihenőhelyéül szolgáló hálótermek, a vállalt jövedéki ellenőrzésére rendelt pénzügyőrség elhelyezésére szolgáló helyiségek, műszaki és más irodák az üzem céljait szolgáló helyiségek, tehát a házadó alól mentesek (514/1926). A városi ménesmester lakása házadóköteles (17,395/1925). A gőzmalom nem esik házadó alá (6195/192:;). Ha a vállalat gépek nélkül dolgozik, a házadómentesség nem adható meg egyedül azon az alapon, hogy több segédmunkást foglalkoztat (5127/1924). A lakóházhoz épített vagy különálló patakmalom házadó alá esik (14,268/1925). A lakás egy részének időközönként közcélú használatra való bocsátása, a különben magánlakást, a házadó alól nem mentesíti (11,242/1927). Szegény betegek ingyenes gyógykezelésével foglalkozó egylet gondnoki lakása, a házadó alól nem mentes (3467/1924). Ahol a termelés