Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 247 delkezések alkalmazásának mikénti értelmezése körül támadt jogvitákat, valamint a közterheknél az arany alapra való áttérés átmeneti nehézségeit volt hivatva a m. kir. közigazgatási bíróság az 1926. és 1927. évi joggyakorlatában, ítéleteiben, megoldani, illetve áthidalni. Az adók tekintetében, az általános kereseti adónál kimondotta ezen bíróság, hogy ha az állam tulajdonába átment vagyonváltságföld után annak volt tulajdonosa a kir. kincstárnak haszonbért fizet, a haszonbérletből eredő jövedelem általános kereseti adó alá esik (9124/1925), az alkalmazottaknak kedvezményes áron adott élelmezési cikkekért fizetett ár és a piaci ár közötti különbözet, mint illetmény, szintén ált. kereseti adó alá esik (8109/1-926). Míg a mesterséges halastó jövedelme adóköteles 122433/1925), addig a gabellapénz, mint lényegileg hitközségi adó természetű.r nem tárgya az általános kereseti adónak (12,282/1926).. Úgyszintén megállapította a bíróság az adókötelezettséget a lakóhelyen kívül rendes üzlethelyiségben folytatott virágkereskedésből, mint kereskedelmi üzletből eredő jövedelemre nézve is még abban az esetben is, ha az őstermelő saját terményeit hozza kereskedelmi úton forgalomba (23,494/1925); ellenben nem esik általános kereseti adó alá a földadó alá eső területen a vevők által kiásott kavics eladásából származó bevétel 13894/1926), valamint a kölcsön kamata, ha az nem pénzben fizetendő is (2538/1926). Az adóalap megállapítására nézve kimondotta a bíróság, hogy minden közelebbi adat megjelölése nélkül, csupán arányosításra való hivatkozással az adóalapot felemelni nem lehet (22,124/19251. A kereseti adó beszolgáltatása és megosztása kérdésében a közigazgatási bíróság a hatáskörét '12,762/1926), valamint az adófelszólamlási bizottságnak az elsőfokú adómegállapításra vonatkozó jogát a bíróság nem állapította meg (7391/1926). Ráktárkönyv és leltár hiányában az értékelést nem lehet ellenőrizni és így ilyenek hiányában a zárszámadás szerinti adóztatás mellőzése jogosult (4803/1927). A társulati adó tekintetében meglehetősen nagy a judikatúra, de egy ilyen ismertetés keretében csak a fontosabbak közlését tartom lehetőnek. A községi üzemek akkor is önmagukban adóalanyok, ha együttesen vannak cégjegyezve (15,519/1925). A községi mészárszék állandó adómentességre nem tarthat igényt 11,229/1924), a főváros hirdető vállalata adómentességet nem élvez (3626/1925). A társulati adónál a legtöbb vitára az a kérdés szolgáltat alkalmat, hogy a vállalatok milyen célra és milyen mérvben tartalékolhatnak adómentesen. Az e tekintetben gazdag bírósági